Több fontos kérdésről is döntöttek Bonyhád vezetői a legutóbbi képviselői-testületi ülésen.
Bonyhád legifjabb polgárait köszöntötte nagy örömmel Filóné Ferencz Ibolya szerdán. A város polgármestere az önkormányzat által 20...
Több kérdés is érkezett hozzánk, illetve a Bonycom Nkft.-hez azzal kapcsolatban, hogy lesz-e városi piac nagypénteken. A válasz ig...
Értesítjük önöket, hogy március 26-tól megkezdik városunkban a kátyúk javítását. A munkálatokat az önkormányzat megbízásából a KÉS...
A város vezetése és az önkormányzat valamennyi dolgozója tisztelettel emlékezik főorvos úrra. Őszinte részvétünk a családnak!...
A helyi zsidóság elhurcolásának 78. évfordulójára emlékeztek kedden Bonyhádon, a Neológ Zsinagógában. 78 évvel ezelőtt, szinte napra pontosan – július 2-án – indultak Pécsre azok a vagonok, amelyek ártatlan, bonyhádi zsidó emberekkel voltak tele.
– 70-80 felnőttet és gyereket zsúfoltak be egy-egy vagonba, több mint 1200 főt deportálva. Az utolsó vonatok egyike vitte a bonyhádiakat Auschwitzba, amely július 6-án indult Pécsről. Szörnyű körülmények között, három napig utaztak, alig volt vizük, élelmük és tisztálkodási lehetőségük – írja Blau László Bonyhád Egy elpusztított zsidó közösség című, 2008-ban megjelent könyvében – idézett beszédében a kötetből Filóné Ferencz Ibolya. Bonyhád polgármestere ezt követően úgy fogalmazott, a deportálás során a zsidókat, Bonyhád teljes lakosságának 15%-át távolították el a községből. A Magyar Országgyűlés 2000-ben, a millennium évében az áldozatok emlékére, minden jóakaratú ember lelkiismeretének ébren tartására és az utánuk következő nemzedékek okulására április 16-át a Holokauszt áldozatainak emléknapjává nyilvánította. – A bonyhádi zsidóság emlékére 2014-ben, a holokauszt 70. évfordulója alkalmából állítottunk emlékművet a Neológ Zsinagóga szomszédságában, Pasitka Hermann, a Soha Többé Soá! Alapítvány társalapítójának tervei alapján. Az alkotás része két vasúti sín, amelyek a szörnyű utazást szimbolizálják, a betontömb a kegyetlen hatalmat, az 1222 áldozat nevét tartalmazó üveglap pedig az emberi élet törékenységét hivatott ábrázolni – idézte fel a város vezetője, majd hozzátette: „éljünk e földön bármelyik korban, valamennyiünk közös felelőssége és feladata a békéért, valamint a nemzetek közötti egyetértésért küzdeni. Erőnk és lehetőségünkhöz mérten mindent meg kell tennünk azért, hogy a társadalom ne rekessze ki magából öncélúan az egymás mellett élő közösségeket.” Ha kitekintünk a világra – folytatta –, akkor ma is azt látjuk, hogy küzdelmek zajlanak körülöttünk. A háború emberi áldozatai, és a pusztítások mögött hagyott üresség, gazdasági krízis valamennyiünk életére kihat. Ma mindennél jobban felértékelődött a világban a biztonság, a nyugalom és a stabilitás megléte. Hazánk, és a magyar kormány mindent megtesz annak érdekében, hogy biztonságba tudja nemzetünk valamennyi tagját és a gazdaságot. Komoly próbatételt jelent ez valamennyiünk számára, hiszen még alig eszméltünk fel a világjárvány okozta krízisből.
De ahogy az elmúlt három évben, úgy most is a hitünk, a remény és a küzdeni akarás kell erőt adjon valamennyiünk számára! Családunk, közösségeink, nemzetünk védelme bátorságra, kitartása és összefogásra szólít minket – vélekedett Filóné Ferencz Ibolya. A Soha Többé Soá! Alapítvány által szervezett megemlékezést köszöntőbeszédek és zenei műsorszám tette teljessé. A Mensch Nemzetközi Alapítvány képviseletében Geiger András vezető adott át díjat a program részeként. Matos Kálmán, Pasitka Hermann, Németh László és dr. Szőts Zoltán példaértékű, sokrétű szerepvállalását ismerte el a civil szervezet.
Vissza