A madéfalvi veszedelem 250. évfordulója

A madéfalvi veszedelem 250. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezést a Bukovinai Székelyek Országos Szövetsége és Bonyhád Város Önkormányzata szervezte. 2014. január 5-én szentmisével vette kezdetét az az ünnepség, mely a székelyek szabadságjogait veszélyeztető osztrák hatalom erőszakos megtorlására emlékeztette a jelenlévőket. 1764. január7. nemcsak a Madéfalván összegyűlt, védtelen, alvó nép legyilkolásának időpontja, hanem a bukovinai székely népcsoport különállásának kezdetét is jelenti.

Bonyhádon a szentmisét követően zászlókkal, lobogókkal vonult a közel háromszáz résztvevő a Székely Emlékparkba, ahol az ünnepi beszédet Potápi Árpád János Bonyhád polgármestere, országgyűlési képviselő, a Parlament Nemzeti összetartozás bizottságának elnöke mondta. Beszédében hangsúlyozta, hogy székelyek éljenek bárhol a világban, egy emberként támogatják Székelyföld területi autonómiájának ügyét. A megemlékezésen a Bonyhádi Székelykör népdalköre és Asztalos Zoltán működött közre.

A Bukovinai Székelyek Országos Szövetsége ebben az évben küldöttgyűlését Madéfalván tartotta a település vezetője, Szentes Csaba meghívására és részt vettek a helyi megemlékezésen. Január 5-én a madéfalvi szentmisére közel ötven viseletbe öltözött bukovinai székely érkezett, majd ezt követően az Olt másik partján hagyományőrző huszárok, korhű öltözetbe bújt szereplők bemutatásában elevenedtek meg a 250 évvel ezelőtti események. Este Móser Zoltán és Tamás Menyhért erre az alkalomra készült albumát mutatták be a Fészek Kávéházban. Majd a több száz fős közönség a Fészek Tájházhoz ment, ahol a Völgységi Múzeum „Emelt fővel” - A bukovinai székelyek története című vándorkiállítást nyitották meg, melyet Sógor Csaba EP képviselő, a tájház tulajdonosa, Csibi Krisztina, a kiállítás rendezője és Daczó Katalin helytörténész ajánlott az érdeklődők figyelmébe.

Hétfőn délelőtt a madéfalvi közösségi házban történelmi előadások hangzottak el a 250 évvel ezelőtti esemény előzményeiről, körülményeiről, az ezt követő kivándorlásról, a székely határőrezredről. Szentes Gábor helyi fafaragó „Vándorbot” kiállításán minden olyan település faragott vándorbotot kapott, amelyen ma székelyek élnek.

Délután a Székely Szövetség ünnepi közgyűlését tartották, melyen huszonhárom magyarországi és határon túli bukovinai székely település képviselői voltak jelen: Hertelendyfalva, Sándoregyháza, Pancsova, Székelykeve, Déva, Csernakeresztúr, Érd, Csátalja, Gara, Somberek, Bátaszék, Bonyhád, Kakasd, Tevel, Hidas, Szekszárd, Zomba, Izmény, Nagymányok, Cikó, Kisdorog, Lengyel, Dombóvár településekről összesen 110 fő. Ezt követően Szentes Csaba, Madéfalva polgármestere mutatta be a településüket, a falu jövőbeni elképzeléseit, melyben komoly szerepet szánnak a bukovinai székelyekkel való szorosabb együttműködésnek is.

Január 7-re virradóan éjfélkor megszólaltak a harangok azok emlékére, akik a vérengzésben vesztették életüket, majd hajnalban ágyúdörgésre ébredt a falu. A délelőtti ünnepi szentmise után a fúvószenekarral, huszárokkal vezetett tömeg az 1899-ben felállított emlékműhöz vonult, ahol Szentes Csaba polgármester, Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke és Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke beszéde után a Szemcsuk István és Biszak Antal által faragott bukovinai székelyek kopjafáját avatták fel, ahol Csibi Krisztina, a Szövetség elnöke, és Potápi Árpád János mondott köszöntőt.