Tisztelt Lakosság, kedves Bonyhádiak! A hétvégi XX. Tarkamarha Fesztivál helyszíne a Szabadtéri színpad rendezvénytere, illetve a ...
Négy országból érkeztek fellépő csoportok Bonyhádra a hét végén. Valamennyi műsorszám egy különleges történelmi régió hagyományait...
Újabb Bonyhádi Babacsomag talált gazdára. Ezúttal hét kisbabát látogatott meg Filóné Ferencz Ibolya polgármester, hogy átadja az é...
Bonyhád Város Önkormányzata értesíti a város lakosságát, hogy a XXXIII. „Bukovinai Találkozások” Nemzetközi Folklórfesztivál rende...
2013. március 22-én, 17 órától – az emléknap előestéjén - tartott koszorúzást a 2010 nyarán alakult Magyar - Lengyel Baráti Társaság. A megemlékezés helyszíne a 2011. szeptember 18-án felavatott Magyar-Lengyel Barátság Emlékműve és az emlékmű mellé ültetett egygyökerű, kéttörzsű Magyar-Lengyel Barátság fája volt, ahol Surján József, a bonyhádi baráti társaság alapítója mondott beszédet.
"Magyarország és Lengyelország két örökéletű tölgy, melyek külön törzset növesztettek, de gyökereik a föld alatt messze futnak, összekapcsolódtak és láthatatlanul egybefonódtak. Ezért egyiknek léte és erőteljessége a másik életének és egészségének feltétele." Stanisław Worcell (1849)
2013. március 22-én, 17 órától – az emléknap előestéjén - tartott koszorúzást a 2010 nyarán alakult Magyar - Lengyel Baráti Társaság. A megemlékezés helyszíne a 2011. szeptember 18-án felavatott Magyar-Lengyel Barátság Emlékműve és az emlékmű mellé ültetett egygyökerű, kéttörzsű Magyar-Lengyel Barátság fája volt, ahol Surján József, a bonyhádi baráti társaság alapítója mondott beszédet.
A bonyhádi baráti társaság 2010 nyarán, körülbelül három héttel a szmolenszki légi katasztrófát követően alakult azzal a céllal, hogy a Bonyhádon és Tolna megyében élő lengyelek és a lengyel gyökerekkel, kapcsolatokkal rendelkező vagy a lengyel nép iránt rokonszenvet érző magyarok összefogjanak, találkozzanak. Emlékbeszédében Surján József kiemelte a magyar-lengyel történelmi kapcsolatok fontosabb momentumait és a két állam között létrejött megállapodást az emléknap megtartásáról.
Az ünnepnap előzménye 2006. március 24-e, amikor Lech Kaczyński lengyel és Sólyom László magyar államfő, Győrben felavatta a magyar-lengyel barátság első köztéri emlékművét, amely két, gyökereivel egymásba kapaszkodó tölgyet ábrázol. Ezt követően az Országgyűlés 2007. március 12-én a „a sok évszázados közös történelemre és a két nép barátságára, valamint számos síkon folyó együttműködésre való tekintettel” március 23-át a magyar-lengyel barátság napjává nyilvánította. Lengyelországban a szejm néhány nappal később – 2007. március 16-i határozatában – nyilvánította március 23-át a lengyel-magyar barátság napjává. 2007 óta ezt a napot felváltva ünneplik a két országban az államfők, valamint a testvérvárosok és a baráti társaságok.
A bonyhádi koszorúzást követően a megemlékezők és érdeklődők a művelődési központban hallgathatták meg a lengyel és magyar nemzet közös történetének legjelentősebb és legfényesebb fejezetei közé tartozó 1848-49-es forradalom és szabadságharc történetét a Lengyel légió szempontjából. Surján József előadásában elmondta, hogy a szabadságharcban oroszlánrészt vállaló lengyel önkéntesek ezrei révén a korabeli lengyel társadalom valamennyi rétege képviseltette magát. A magyar szabadságharc lengyel alakjai között az ismertebb nevek: Bem József (Józef Bem), Henryk Dembiński,Józef Wysocki mellett elhangzottak a kevésbé ismert mártírok nevei is, mint Mieczysław Woroniecki, d’Abancourt és Konrad Rulikowski. A bonyhádi Magyar-Lengyel Baráti Társaság szeretné, ha szűkebb pátriánk márciusi nemzeti ünnepségein lengyel szabadságharcos hőseinkről is megemlékeznénk, hiszen sokan adták életüket a magyar szabadságért.
Máig érvényes a reformkori gondolat: a magyar ügy lengyel ügy és megfordítva, a lengyelek ügye magyar ügy. Elég, ha csak az Európai Unió kihívásaira vagy a visegrádi találkozók fontosságára, a közös gazdasági és politikai érdekérvényesítés fontosságára gondolunk.
ircsi.szarvas
Surján József a bonyhádi Magyar-Lengyel Barátság Emlékműve előtt
Vissza