„A múltra való emlékezés lételeme a közösségeknek”

Az egyetemi tanár hozzátette, ahhoz azonban, hogy a közösségek működjenek, egyéni felelősség- és szerepvállalásra is szükség van. Hiszen 1764-ben is egyénileg vállalt felelősséget mindenki, aki felszólalt az önkényes, állami modernizációs megoldásokkal szemben – utalt a székelységet ért megpróbáltatásokra. Dr. Csibi Norbert úgy fogalmazott: az újrakezdés mindig nehézségekkel jár és helyenként megosztottságot is eredményez. – Sokszor mondják, hogy a magyarság és a székelyek története szabadságharcok sorozatával írható le. Ami igaz is. Ahogy az is, hogy ezek a szabadságküzdelmek összekapcsolódnak az egymással történő szembefordulás harcaival. Polgárháborús küzdelmek kísérik ezeket. Ezért kiemelten fontos, hogy az olyan tragikus események, mint amilyen 1764 januárjában Madéfalván is történt, egy magasabb dimenzióba képes emelni a közösségről, az egyén szerepéről és a múltról való gondolkodásunkat. És ezáltal képes elsimítani a kialakult ellentéteket, hozadékaként pedig egységet, közösséget teremt – vélekedett a történész. A népcsoportot ért tragikus eseményről való megemlékezés mellett egy új kopjafát is avatott a vasárnapi programon a Bukovinai Székelyek Országos Szövetsége. Thomka Károly, az Al-Dunai székely telepítő lelkésznek állítottak emléket, amelyet Jakab Róbert faragott és Keresztes Andor plébános áldott meg. Az eseményen elhangzott: a kopjafa arra a nehéz helytállásra emlékeztet valamennyiünket, amelyet az elődök tanúsítottak a szabadság érdekében. A megemlékezés a hidasi református templomban ökomenikus istentisztelettel folytatódott.

Kapcsolódó képek