„A művészet egy csoda”

– A 80. életévem küszöbén nekem már megadatik, hogy úgy és olyan technikával fessek, ahogyan szeretnék – fogalmazott a Tolna Megyei Prima Díjas képzőművész, hangsúlyozva: a legjobban a természetben szeret alkotni, s az ott látottak alapján vászonra vinni érzéseit, gondolatait.

Köszönetet mondott a családjának a sok támogatásért, a barátainak, a művészetkedvelő közönségnek a megannyi pozitív visszajelzésért, Filóné Ferencz Ibolyának – egykori rajzszakkörösének – a szívből jövő, szép köszöntőért, míg Elmauer Józsefnek, a zeneiskola igazgatójának a megnyitót színesítő, kiváló zongorajátékáért volt hálás.

V. B.

Filóné Ferencz Ibolya polgármester asszony köszöntője:

„Akinek megadatott a képesség az alkotásra,
annak megadatott a képesség a halhatatlanságra.„

Kedves Kati néni! Feri bácsi!
Tisztelt kiállítás megnyitó közönség! Hölgyeim és Uraim!

Csontváry gondolatával köszöntöm Önöket nagy szeretettel és tisztelettel!
Amikor a tanár úr felkért, hogy nyissam meg a mai kiállítást, megtisztelőnek éreztem a felkérést és örömmel mondtam azonnal igent. Úgy gondoltam a felkérés nemcsak a polgármesternek szólt, hanem egy kicsit talán az egykori tanítványnak is. Csak később gondoltam végig mire is vállalkoztam.

A kezemben tartom a kiállításra készült ígényes kiadványt, mely többek között szól arról, hogy 2016 jubileumi év. 80 esztendő, melyből 60 a képzőművészet jegyében telt. A mai kiállítás a 86. az egyéni tárlatok sorában. És ahány kiállítás annyi megnyitó, megannyi értékes gondolat a kiállított festményekről, a látásmódról, a technikáról, a művészi hitvallásról. Méltatások hosszú sorát lehetne felidézni. Úgy gondolom a leghitelesebb forrás maga az alkotó, ezért idézek az említett kiadványból, hogyan vall minderről Ő maga: „Alkotásaim fő témája a természet és azok az ember alkotta motívumok, melyek különös esztétikai értékeket hordoznak. A természet szépségeire rácsodálkozva jelenítem meg azokat az emberi érzékeket, melyeket a szépség látványa vált ki bennem. A természet lelkét kívánom megfesteni, kivetítve rá saját érzéseimet. „-eddig az idézet.

Ha körbe tekintünk a falakon, nemcsak láthatjuk, hanem a szívünkkel érezhetjük is, hogy ez a kívánalom teljesült. Úgy gondolom, sokan vagyunk ma olyanok itt ebben a teremben, akik számára a természet jelenti azt, ahol igazán jól érezzük magunkat, a kikapcsolódást, a kötöttségektől mentes szabadságot. Ezért is könnyű igazán szeretni a kiállított alkotásokat. Másfelől bonyhádiként az ismerős környék, a Szecska tó, a tőzeg, a környező dombok és falvak látványa érinti meg a lelkünket. És ha szabad kiemelni eszközt, technikát az itt látható képek közül, számomra a pasztell az, mellyel a legfinomabb árnyalatokat lehet visszaadni – így még inkább elmélyíti ezt az érzést.

Nem lenne teljes a mai megnyitó, ha a képek mellett nem szólnék Kovács Ferencről, az emberről. Hiszen a festőművész Kovács Ferenc nekünk, bonyhádiaknak Feri, Feri bácsi vagy csak egyszerűen tanár úr. Az elmúlt évtizedekben korosztályok sokasága tanult tőle,- köztük én is - nemcsak egyszerűen rajzot, a készségek fejlesztését, hanem sokall inkább: bőséges vizuális szókincset, az üzenetek megértését. Igényt kellett kiváló alkalom mindezt most megköszönni!

Kedves tanár úr!
Hálásan köszönöm Neked, mindazok nevében, akik részesei lehettek az elmúlt közel 5 évtizedben a Bonyhádi Képzőművész Körnek, az alkotótáboroknak, a megyei gyermekrajz versenyeknek, a sok-sok múzeumlátogatásnak.
A tanár úr képzőművészeti és művészetpedagógiai munkája elismeréseként számos kitüntetésben részesült:

Miniszteri dicséret
Oktatásügy kiváló dolgozója
Kiváló pedagógus
Magyar Köztársaság bronz érdemkereszt
Merész Konrád-díj
Tolna megyei művészetért
Babits Mihály díj,
és a legutóbbi Tolna Megyei Príma Díj 2015-ben.

A tanítványok szívében, lelkében tovább élni… ez a fajta boldogság az alkotó művészek közül csak a művésztanároknak adatik meg. Így hát nem maradt más hátra, mint, hogy tiszta szívemből kívánjam, hogy életed a legnagyobb kitüntetés kísérje: sikeres tanítványok megbecsülése, szeretete.

Kapcsolódó képek