Bonyhádon ülésezett a KEK-PD Kulturális bizottsága

A Közép-Európai Kezdeményezés (KEK) gyökerei az ún. Qadrilaterale-hoz nyúlnak vissza, amely 1989. november 11-én Ausztria, Jugoszlávia, Magyarország és Olaszország budapesti külügyminiszteri találkozója eredményeként jött létre. A résztvevők kinyilvánították akaratukat a helsinki folyamat erősítésére, az európai légkör javítására és kiemelték a gazdasági, tudományos és kulturális együttműködés fontosságát. Csehszlovákia felvételével 1990-ben jött létre a Pentagonálé, majd Lengyelország 1991-es csatlakozásával a Hexagonálé. Jelenleg a szervezetnek 18 tagállama van. A kibővült KEK célja a résztvevő államok közötti regionális együttműködés erősítése, és az egyes országok segítése a demokratikus átalakulás és az európai integráció útján. A KEK kiemelt hangsúlyt helyez a szervezet EU-tagjai és tagjelöltjei közötti tapasztalatcserére, valamint a jelölt és jelölés előtt álló országok integrációs törekvéseinek politikai támogatására. Jelenleg a KEK tagállamai közül már 9 ország tagja az Európai Uniónak, s Horvátország rövidesen hivatalosan is azzá válik.

A KEK projektalapú támogatásainak révén hozzájárul a határon átnyúló és transz-regionális kapcsolatok fejlesztéséhez, kulturális, közlekedési, infrastrukturális, mezőgazdasági és pénzügyi projektekben, beruházások előkészítésében tevékenykedik.

A KEK a térségbeli hasonló regionális kezdeményezések között a legnagyobb múlttal, a legtöbb tagállammal, valamint az egyik leginkább kikristályosodott intézményi struktúrával rendelkezik. Mára a szervezet sok tekintetben átalakult. A 18 tagállammal való működés középpontjában a nyugat-balkáni és kelet-európai térség országainak egymással való együttműködési képességének megteremtése, a viták békés rendezése, az európai szabványok szerinti kormányzás elemeinek kialakítása, az üzleti kapcsolatok fejlesztése, a civil társadalom megerősítése és az ezekhez szükséges uniós tagországi, illetve átalakulási tapasztalatok átadása áll. A KEK eddigi legnagyobb donorai AT és IT voltak, azonban a szervezet mára megerősítette az EU források bevonását tevékenysége finanszírozásába.

Az újrapozícionálás részeként a KEK hosszú ideje próbálja szorosabbra fűzni kapcsolatait az EU-val és az ENSZ-el. Egyfelől a szervezet igyekszik kialakítani egy a KEK és az EU közötti strukturált együttműködés kereteit, másfelől megpróbálja erősíteni a részvételét EU-s programokban. Az ENSZ 66. ülésszaka 2011. december 9-i döntése megfigyelői státuszt biztosított a KEK számára az ENSZ Közgyűlésében.

A KEK Parlamenti Dimenziójában (KEK PD) minden olyan KEK tagország részt vehet, melynek szabadon és demokratikusan választott parlamentje van. A felvétel kritériuma megegyezik az Európa Tanács tagsági kritériumával. A KEK-PD tagjait a nemzeti parlamentek jelölik ki. Az egyes delegációk létszáma a tagországok lakosságának lélekszámától függ: öt millióig 3 fő, 5-12 millióig 5 fő, 12 millió felett 7 fő - így Magyarország 5 fős delegációval vehet részt a szervezet munkájában. A KEK Parlamenti Dimenzió munkaszervei az Általános bizottságok is: Politikai és belügyi bizottság, Gazdasági bizottság, Kulturális bizottság. Ez utóbbi bizottság tagja Potápi Árpád János országgyűlési képviselő, Bonyhád Város polgármestere. A bizottság a következő témakörökkel foglalkozik: kultúra oktatás, a tudomány és technológia, ifjúság, emberi erőforrások fejlesztése és képzése, tájékoztatás és média, interkulturalizmus, kisebbségi ügyek.

Potápi Árpád János és a Külügyi Hivatal közös szervezésében április 25-én Bonyhádon ülésezett a KEK-PD Kulturális bizottsága. Az tanácskozásnak a „Kezdeményezések a nyelvi és kulturális identitás megőrzésére” címet adták és a lengyel, ukrán, bosnyák, olasz, szlovén és magyar bizottsági tagok vettek részt rajta. Az egybegyűlteket Potápi Árpád János köszöntötte, az ülést levezető elnök Aldo Di Biago volt.

Az eseményen dr. Brenner Koloman, az ELTE BTK dékánhelyttese a magyarországi németek helyzetéről és az önkormányzati rendszerükről, dr. Józan-Jilling Mihály, a TMNÖ elnöke, a Tolna Megyei Német Önkormányzat munkájáról, Krähling Dániel, a BNÖ tagja, nyugalmazott evangélikus lelkész, a Bonyhádi Német Önkormányzat tevékenységéről tartott előadást, ezt követően zárt ülésen folyt a tanácskozás.