+
Bezárás Menü
0°C
2023. február 04.
Ráhel, Csenge
Facebook Youtube Instagram
Bonyhád - Befektetőbarát település

2021. évi adóváltozások
Videók

ÖSSZETARTOZUNK - TRIANON 100 FILM


A városi piac látványterve

A várost bemutató kisfilm
A várost bemutató kisfilm


Imázsfilm Tolna megyéről
„Egy vérből valók vagyunk”

„Egy vérből valók vagyunk”

Füller Imre a Perczel-díjas, Madéfalva az új testvértelepülés

 

Mint a leszakított haldokló virág

Mint az ötmillió magyar, akit nem hall a nagyvilág

Mint porba hullott mag, mi többé nem ered

Ha nem vigyázol ránk olyanok leszünk mi is, nélküled.

 

S bár a lényeget még nem érthetted

Amíg nem éltél nehéz éveket

Hogy történjen bármi, amíg élünk s meghalunk

Mi egy vérből valók vagyunk!

(Részlet az Ismerős arcok Nélküled című dalából)

Felemelő, magasztos, néha könnyekig megható, szép ünnep volt Bonyhádon március 15-én. Sok okuk volt ünnepelni az itt egybegyűlteknek.

A belső tereiben is megszépült, felújított Vörösmarty Mihály Művelődési Központot március 15-én délelőtt adták át hivatalosan, s áldották meg négy egyház képviselői. Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 168. évfordulója alkalmából rendezett ünnepség már a gyönyörű színházteremben zajlott le. Itt először Tóth Marián, Bonyhád felvidéki testvértelepülése, Tardoskedd polgármestere mondott ünnepi beszédet.

Mit kíván a magyar nemzet? – ez a kérdés szerepelt a 12 pontot tartalmazó röplapon 1848 márciusában. Ez a kérdés ma is aktuális, bár a válaszok eltérőek lehetnek, attól függően, hogy ki-ki hol él magyarként. – Egy biztos – hangsúlyozta Tóth Marián –, bárhol is lakik az ember, ma nem véráldozattal, hanem áldozatos munkával, közös akarattal tudunk célba érni.

A Nemzeti dalt ezek után a Vörösmarty Színjátszó Kör tagjainak előadásában hallhatta a közönség. Nagy tapssal kísérve Szabó Tibor alpolgármester virággal köszöntötte a Perczel-család jelen lévő legidősebb tagját, Bouquet Frigyesné Perczel Ágnest.

A Perczel-díj átadása minden évben az ünnep egyik fénypontja. Idén ebben a megtiszteltetésben Dr. Füller Imre részesült. Hogy méltó e szép kitüntetésre, afelől nem hagyott kétséget az a hosszú felsorolás, mellyel érdemeit mutatta be a műsort konferáló Vizin Balázs. Füller Imrének múlhatatlan érdemei vannak a bonyhádi magyartarka-tenyésztésben, fajtafenntartásban, a tájfajta és ezzel Bonyhád hírnevének öregbítésében hazai és nemzetközi szinten egyaránt. Ötletgazdája és 2001-es létrejötte óta egyik fő szervezője a Tarka Marhafesztiválnak, amely szakmai és idegenforgalmi szempontból is a város életében nagy jelentőségű rendezvénnyé vált.

A Perczel-díjat Filóné Ferencz Ibolya, Bonyhád polgármestere adta át Füller Imrének, majd a kitüntetett meghatódott szavakkal mondott köszönetet a városnak, mindazon munkatársainak, akik munkáját segítették és családjának, amely a biztos hátteret nyújtotta ehhez.

Filóné Ferencz Ibolya ünnepi beszédében hangsúlyozta a magyarság összetartozását, amely legszebb nemzeti ünnepünkön még erősebben hat. – Egy nemzetet alkotunk, minden magyar felelős minden magyarért, s történjen bármi, amíg élünk s meghalunk, mi egy vérből valók vagyunk – szőtte bele a híres dal sorait mondandójába a polgármester. – A szó legnemesebb értelmében jeles nap a mai Bonyhád életében – folytatta. – Egyrészt lerójuk kegyeletünket a 48-as hősök emléke előtt, ráadásul mindezt a felújított, a térség kulturális életét meghatározó intézmény falai közt tehetjük, ahol most megerősítjük a 10 évvel ezelőtt Jastrowie-val kötött testvértelepülési szerződést, és egy régi-új barátságot szentesítünk a Hargita megyei Madéfalvával. Székelyföld emblematikus településéhez eddig is ezer szállal kötődtünk, s szívből örülök, hogy ezt a kapcsolatot ma Bonyhádon megerősíthetjük.

S következett az ünnepélyes ceremónia, amelynek során a színpadon Pjotr Wojtiuk, Jastrowie, Szentes Csaba, Madéfalva és Filóné Ferencz Ibolya, Bonyhád polgármestere kézjegyükkel látták el a dokumentumokat. Pjotr Wojtiuk és Szentes Csaba rövid beszédeikben megköszönték, hogy részesei lehettek ennek a szép ünnepnek, kifejezték szándékukat a kapcsolatok további erősítésére és kiterjesztésére, hogy a települések polgárai és közösségei őszinte akarattal jöjjenek össze, megismerjék, megértsék egymást és tanuljanak egymástól, így járuljanak hozzá az európai egység megteremtéséhez, a határon átívelő nemzetegyesítéshez.

Ajándékok is gazdát cseréltek, Szentes Csaba egy székely zászlót és egy, a madéfalvi veszedelemre emlékező, fából faragott domborművet nyújtott át a bonyhádi polgármesternek, aki viszont egy-egy zománcképet, a Perczel-díjas Stekly Zsuzsa alkotásait adta át partnereinek.

A színházteremben a Völgység Néptáncegyüttes fergeteges műsorával zárult az ünnepség, amelyet vastapssal jutalmazott a közönség. Végül a Rády József Huszárbandérium és a Magyar Nemzetőrség vezetésével az ünneplő sokaság átvonult a Kálvária-dombra, s lerótta kegyeletét Perczel Mór honvédtábornok sírjánál.

Forrás: Árki Attila

Dr. Füller Imre méltatása

Füller Imre 1957. július 15-én született Bonyhádon. Gyermekéveit Kisvejkén töltötte, ahol édesanyja jelenleg is él.
1975-ben érettségizett a bonyhádi Petőfi Sándor Gimnázium matematika-fizika tagozatos osztályában.
Az érettségi után a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem Mezőgazdaságtudományi Karán folytatta tanulmányait, ahol 1980-ban általános agrármérnöki diplomát szerzett.
1980 és 1985 között a kisvejkei Szabadság MGTSZ-ben dolgozott a 800-as húshasznosítású magyartarka-állomány telepvezetőjeként.
1985-2000-ig a bonyhádi Pannónia Mezőgazdasági Termelőszövetkezet (átszervezés után Pannónia Mezőgazdasági Rt.) 360-as kettőshasznosítású magyartarka-állományának telepvezetője, 1992-től fő-ágazatvezetője volt, ahol 800 magyartarka tehén, 1200 anyajuh és 110 hektár halastó irányítási, értékesítési munkái tartoztak a keze alá.
1998-2003 között a Pannónia Mezőgazdasági Rt. igazgatóságának tagja.
Közben 1991-ben beiratkozott a Pécsi Közgazdaságtudományi Egyetemre, ahol 1993-ban szerzett diplomát közgazdasági szakokleveles agrármérnökként.
1992-2000-ig a Magyartarka Tenyésztők Egyesületének elnökségi és szakbizottsági tagja volt.
1995-2004-ig a Vörösmarty Mihály Általános iskola Gyermekekért Alapítvány kuratóriumának elnöke.
2000-től a Magyartarka Tenyésztők Egyesületének ügyvezető igazgatója. Munkakörébe tartozik az Egyesület tenyésztési, törzskönyvezési, tenyészérték-becslési, fajtafenntartói tevékenységének irányítása, valamint az Egyesület gazdasági irányítása. A 2008-ban alapított, az Egyesület 100%-os tulajdonában lévő Magyartarka Tenyésztés Kft. ügyvezetője. Az Egyesület tulajdonosi jogait gyakorolja a Romániában alapított Genetik Plusz Kft.-ben és a HOMAKO-ÁT. Kft.-ben.
2001-től az Európai Hegyitarka Tenyésztő Szövetség elnökségi tagja.
2001-től A magyartarka című, évi 4 alkalommal megjelenő információs lap főszerkesztője.
2002-től a Szimentáli Világszövetség elnökségi tagja.
2002-től a Magyar Szarvasmarha-tenyésztő Szövetség Ellenőrző Bizottságának elnöke.
2003-2006 között az Országos Mesterséges Termékenyítő Rt. igazgatósági tagja.
2004-2013 között a Húsmarhatenyésztők és Marhahústermelők Országos Szövetsége Ellenőrző Bizottságának elnöke.
2009-ben az Európai Hegyitarka Tenyésztők Szövetségének 27. Kongresszusán a Szövetség első elnökhelyettesévé választották, mely tisztséget azóta is betölti.
2009-ben a Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum címzetes egyetemi docensévé választotta.
2010. március 15-én a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Miniszter eddigi szakmai munkája elismeréseként Újhelyi Imre-díjban részesítette.
2010-ben a Kaposvári Egyetem Állattudományi Karának Nagyállattenyésztési és Termeléstechnológiai Tanszékén summa cum laude minősítéssel védte meg PhD doktori értekezését Hústermelő-képesség javítására irányuló szelekció továbbfejlesztése a magyartarka fajtában címmel.
2010-ben a Pannon Egyetem Veszprém rektora a Keszthelyi Mezőgazdaságtudományi Kar címzetes egyetemi docensévé fogadta.
2010-től az Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Kft. Felügyelő Bizottságának elnökhelyettese.
2012-től a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alapította TEJSZÍV alapítvány kuratóriumának elnöke.
2012-ben a Kaposvári Egyetem a szarvasmarha-tenyésztés területén végzett kutató, oktató tevékenysége elismeréseként Guba Sándor-díj elismerésben részesítette.
2015-ben a Hegyitarka Tenyésztők Európai Szövetsége Svájcban rendezett kongresszusán 5 fős vezetőségébe választotta, mely Európa 21 tagállamát képviseli a Szimentáli Világszövetségben.
Számos, a magyartarkával kapcsolatos írása jelent meg magyar és külföldi szakirodalomban, valamint több, a szarvasmarha-, illetve magyartarka-tenyésztéssel foglakozó egyetemi tankönyv, szakkönyv szerzője, társszerzője, szakmai lektora. Számára a legkedvesebb az Egyesület 25 éves évfordulóján, 2014-ben megjelent A magyartarka tenyésztése című.
Ötletgazdája és 2001-es létrejötte óta egyik főszervezője a Tarka Marhafesztiválnak. Tevékenységének jelentősége mind szakmai szempontból, mind pedig városunk gazdasági, kulturális életének, idegenforgalmának tekintetében elismerésre méltó.
Bonyhádon és a környező falvakban mindig fontos szerepet töltött be a mezőgazdaság és az állattenyésztés. A helyi tenyésztők generációinak áldozatos munkáját dicséri a bonyhádi vöröstarka szarvasmarha kialakítása, amely tájfajta, vagyis kizárólagosan ennek a vidéknek a szülötte, s a települést övező legelők látképe immár elképzelhetetlen nélküle. A fajta ismertté vált az egész országban, s így városunk hírnevét is öregbítette.
A bonyhádi Tarka Marhafesztivál elnevezésű kétnapos program megszervezésével olyan rendezvénysorozat valósul meg, mely a szarvasmarha-tenyésztésben érdekelt résztvevőknek szakmai találkozási alkalmat, a város, valamint annak környéke lakóinak és a településre látogatóknak kulturális, szórakoztató és gasztronómiai élményeket nyújt.
Joggal feltételezzük, hogy a több ezres közönséget vonzó fesztivál jelentős mértékben hozzájárul a helyi idegenforgalom fellendüléséhez. Valószínűleg ezt ismerték fel azok a mecénások is, akik a megvalósításhoz szükséges anyagi háttér megteremtésében támogatják, és akiknek a felkutatásában, felkérésében és megnyerésében hatalmas szerepe van Füller Imrének is.
Nős, felesége dr. Ózner Zsuzsanna fogszakorvos. Két gyermekük van, Eszter 30 éves, a Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központ gyermekpszichológusa, Zsuzsanna 26 éves, a Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Karának mesterszakos hallgatója tervező építész szakirányon.
Füller Imre áldozatos, időt és energiát nem kímélő tevékenysége, eddigi életpályája olyan emberről tanúskodik, aki méltó arra, hogy a Perczel-díj kitüntetettje legyen.

 

Filóné Ferencz Ibolya polgármester asszony ünnepi beszéde

„Mint a villám tépte magányos fenyő
Mint a vízét vesztett patak, mint az odébb rúgott kő
Mint a fáradt vándor, ki némán enni kér
Otthont, házat, Hazát, nyugalmat már többé nem remél

S bár a lényeget még nem értheted
Amíg nem éltél nehéz éveket
Hogy történjen bármi, amíg élünk s meghalunk
Mi egy vérből valók vagyunk.”

Tisztelt Államtitkár Úr!
Tisztelt Polgármester urak!
Kedves Ünneplő Közönség!

Mi egy vérből valók vagyunk – szólt az igaz szívből jövő, ismerős dal ünnepi műsorunk elején. Hiszen bennünket-magyarokat összeköt múltunk, közösen megélt történelmünk, anyanyelvünk, kultúránk, ünnepeink mellett: jövőbeni célunk is. Ma, legszebb nemzeti ünnepünkön talán még erősebb bennünk ez az érzés. A szó legnemesebb értelmében jeles nap a mai Bonyhád életében. Lerójuk tiszteletünket az 1848/49-es forradalom és szabadságharc hőseinek emléke előtt, mindezt a felújított, a térség kulturális életét meghatározó intézményben tehetjük, ahol hamarosan megerősítjük testvérvárosi együttműködésünket a lengyelországi Jastrowie-val, és egy régi-új barátságot szentesítünk a Hargita megyei Madéfalvával. Valóban ünnepként tekinthetünk tehát a mai napra, egy olyan jeles alkalomként, melyen igaz szívvel érezhetjük, hogy egy vérből valók vagyunk.

Tisztelt hölgyeim és uraim!

Történelmünk arra tanított meg minket, hogy sorsunk könyvét mindig magunknak kell írnunk. Ebből adódóan rajtunk áll, hogy milyen utat választunk, mikor egy új fejezetet nyitunk. 2005-ben Jastrowival nyitottunk új fejezetet közös, a barátságot és a kölcsönös tiszteletet tükröző kötetünkben, amikor hivatalosan is aláírtuk testvér települési együttműködésünket. Azóta ez a kötelék csak szorosabbá vált közöttünk, ma újabb fontos eseményhez érkeztünk el azáltal, hogy az elmúlt évhez hasonlóan most Bonyhádon is megerősítjük barátságunkat.
Szintén kezet nyújtunk egymásnak Madéfalvával – jóllehet, nem idegenként, bemutatkozás céljából tesszük mindezt, hiszen ezer szállal kötődünk egymáshoz. Székelyföld emblematikus települése és az anyaország mindig is elválaszthatatlan volt, szívből örülök, hogy ezt ma itt Bonyhádon, mi is megerősíthetjük.

 Kedves jelenlévők!

Aki március 15-ét megünnepli, a magyar nemzet része, bármely részén él is a világnak.


Mi, magyarok, egy nemzetet alkotunk, és ezért minden magyar felelős minden magyarért. Márai szerint: „ A szabadság az élet egyetlen emberhez méltó rendtartása; élni csak akkor tudunk vele,ha merjük vállalni szolgálatát. Szabadságban élni annyi, mint az emberekért élni. „ –eddig az idézet
A nemzet szabadsága sokmillió ember személyes szabadságából áll össze. Mindenkinek vannak személyes harcai, mindenki küzd a céljaiért, az álmaiért, azokért, akiket szeret, és akik fontosak számára. Az ő erejük adódik össze, ez az erő viszi előre a nemzetek szabadságharcait.
A '48-as forradalom a magyarok függetlenség iránti vágyából és bátorságából sarjad. Függetlenség, szabadság, bátorság: ennek a három szónak a ma Európájában is nagyon fontos és erős üzenete van!

Hölgyeim és uraim!

Saját céljainkért, álmaink megvalósulásáért küzdeni szép dolog, ugyanakkor egy közösség javát szolgálni még nemesebb feladat! Városunk legújabb Perczel-díjasa is ezt az értékrendet vallja magáénak. Valamennyi bonyhádi nevében köszönetet mondok dr. Füller Imrének, és az egészségben gazdag évek mellett azt kívánom neki, hogy a Perczel-díj szellemisége mind hivatásában, mind pedig a fesztivál szervezésében új erőt, sikereket eredményezzen számára, amely közösségünk javát is szolgálja.

Tisztelt vendégeink, kedves bonyhádiak!

Az ünnepek, jeles napok alkalmat teremtenek a visszaemlékezésre, a rég-, vagy a közelmúlt eseményeinek felidézésére. Tóth Marián polgármester úr a régmúlt történéseit fűzte csokorba ünnepi beszédében - melyet ezúton is köszönök neki-, ezért kérem, engedjék meg, hogy én friss élményeimet osszam meg önökkel. Jóllehet, úgy is fogalmazhattam volna, hogy ezek a mi közös élményeink, hiszen sokan és sokat dolgoztak a létrejöttükért. Magyarország kormánya teremtette meg számunkra azt az alapot, amelyre 2015-ben hittel, szorgalommal és rengeteg munkával felépíthettük életképes terveinket.
Az idei esztendő egy más fajta tervezést kívánt, ugyanakkor gránitszilárdságú céljaink mit sem változtak: a helyi gazdaság fejlesztését és a munkahelyteremtést szem előtt tartva szeretnénk építeni, még élhetőbbé tenni városunkat. Az ebben közreműködő, kiváló csapat mellett szükség lesz valamennyi bonyhádi szerepvállalására, támogatására! Meggyőződésem, hogy együttes gondolkodásunk a következő években is megannyi sikert eredményezhet, melyekre majd visszagondolva, méltán lehetünk büszkék.

Kedves ünneplő közönség!

A történelem már oly' sokszor bebizonyította, hogy gyáva emberekből sohasem lesz bátor nemzet. Tiszteljük hát mindazokat, akik kitartóan vívják a hétköznapok csatáit: korán kelnek, dolgoznak, küzdenek a családjukért, vállalkoznak, terveznek, új utakat keresnek és törnek, ha nincs járható út.

Mert történjen bármi, amíg élünk, s meghalunk, mi egy vérből valók vagyunk!

Köszönöm a figyelmüket, megtisztelő volt!

Vissza