Kele Lajos vehette át idén a Perczel-díjat

A Völgység székhelyén, immár a hagyományoknak megfelelően, ez alkalommal is a felvidéki Tardoskedd polgármestere osztotta meg ünnepi gondolatait a közönséggel. Tóth Marián többek között arra hívta fel a figyelmet, hogy 170 év elteltével sem feledhetjük 1848. március 15-e üzenetét: a magyarság minden időben össze kell, hogy fogjon, kiállva azon értékekért, melyek zálogai fennmaradásának.
A művelődési központban tartott megemlékezés következő állomásaként Szabó Tibor alpolgármester köszöntötte virágcsokorral a Perczelek városát jelenlétével megtisztelő Bouquet Frigyesné Perczel Ágnest. Ezután Filóné Ferencz Ibolya, Bonyhád polgármestere – a helyi képviselő-testület döntése értelmében – Perczel-díjjal ismerte el Kele Lajos, Tardoskedd korábbi vezetőjének munkásságát.

Galág Botond Balázs, Gergely Fruzsina, Kozma Csaba és Varga Lőrinc, mint tanulásban, sportban kiemelkedően teljesítő diákok, a Völgység Talentuma-díjban részesültek. Az elismeréseket Gruber László, Varga Gyöngyvér, Potápi Árpád János és Csábrák János adta át. A BÁI Széchenyi István Általános Iskola „Március, szeretlek százezer éve” című szerkesztett műsorát követően a Rády József Huszárbandérium, a Perczel Miklós Nemzetőr Bandérium és a Völgység Néptáncegyüttes kíséretével sétáltak el a jelenlévők a Kálvária-dombra, hogy leróják tiszteletüket Perczel Mór honvédtábornok sírjánál. De még ezt megelőzően a Völgység Néptáncegyüttes műsorát, valamint a Perczel Miklós Nemzetőr Bandérium ünnepi eskütételét kísérhették figyelemmel a művelődési központ előtti téren.

Forrás: Szeri Árpád, Vizin B.

Kele Lajos méltatása:

Kele Lajos 1942. február 22 – én született Tardoskedden. Az alapiskolát szülőfalujában, a gimnáziumot Érsekújvárott végezte. Ezt kétéves elektrotechnikai felépítményi iskola követett. A pedagógia alapfok elvégzése mellett tanítani kezdett fizikát és műhelymunkát. Nagykér, Udvard majd Tardoskedd következett. Itt érte 1968 - ban a „Prágai tavasz“ langyos fuvallata, amelynek hatására az Érsekújvári járás minden egyes magyar települését bevonva megszervezte a Magyar Ifjúsági Klubok hálózatát.
Sikeres szervezői tehetségét látva, 1969 - ben megválasztják a pozsonyi székhelyű Magyar Ifjúsági Szövetség központi titkárának. Itt Duka-Zólyomi Árpáddal és Duray Miklóssal közösen dolgoznak a felvidéki magyar ifjúság érdekérvényesítésén. Országos táborokat szervez, heti rendszerességgel publikál az ifjúsági folyóiratokban. Az orosz tankok lánctalpai a szlovákiai magyar ifjúság álmait is szétzúzzák. Mint országos vezetőt, a Huszák felé diktatúra és megtorlás eltiltja a katedrától, elveszik az útlevelét, a titkosszolgálat rendszeresen megfigyeli és kihallgatja. Közben 1970 - ben megnősül. Három gyermeke születik: Kinga-tanár, Orsolya – gyerekorvos és Szilárd – mérnök. Ebben az időben technikusként dolgozik a közeli Tesla üzemben.
1989-ben a megfagyott levegő enyhülni kezd. A 68 - as barátaival rögtön szervezni kezdik az „Együttélés“ politikai mozgalmat, majd az ebből kinövő Szlovákiai Magyar Koalíció pártját, amelynek nyugdíjba vonulásáig meghatározó személyisége és elnökségi tagja.
1992-ben megválasztják szülőfaluja polgármesterének. Keze alatt átalakul a település társadalmi és kulturális élete.
Újraszerveződik a Csemadok, a Vöröskereszt, a Nyugdíjas klub és a Sportegyesület. Megalakul a Rozmaring és az aranysávos Fehér Akác énekkar, a Vasutas Zászlóegylet, és a Cserkészcsapat.
Megindul a helyi TV adás és a Tardoskeddi Hírmondó, valamint megépül a Szabadtéri színpad is. Ebben a minősítésben szervezi meg Szlovákiában elsőként a „Kitelepítettek napját“, amelyen 226 személy - (Kitelepített illetve családtag) jelenik meg. A Duna TV jóvoltából az egész ország szemtanúja a könnyekkel megpecsételt öleléseknek. Már itt és ekkor megfogalmazódik a gondolat, hogy jó lenne a sok tardoskeddi 2. otthonává vált Bonyhád városával szorosabb kapcsolatot kiépíteni. A hosszabb előkészítés és az önkormányzati döntések után ez a gondolat valóra vált 1998. június 20 - án a Testvértelepülési szerződés aláírásával. Köszönet az aláíróknak: Kele Lajos és Oroszki István akkori polgármestereknek.
A két település azóta is szoros barátságot ápol egymással. Az országhatárokat átívelő nemzetegyesítés jegyében szerveződő felvidéki magyarok találkozója, a közös programok, események, élmények, és a szép hagyomány, hogy évek óta Tóth Marián polgármester úr osztja meg velünk gondolatait a március 15-i ünnepségünkön - mind mind Tardoskedd és Bonyhád, ezen belül is a helyi közösségek kapcsolatának tovább erősödését szolgálják.
Amikor minden évben pünkösdkor a felvidéki magyarság jogfosztására és kálváriájára emlékezünk, fontos, hogy kimondjuk: továbbra is minden erőnkkel harcolni fogunk a jogfosztást kimondó Benes-dekrétumok eltörléséért! Az áldozatok emléke kötelez minket arra, hogy életben tartsuk történelmi tragédiánk emlékét. De tartozunk nekik azzal is, hogy a határokkal szétszakított magyar nemzet összetartozásának lángját továbbvigyük és átadjuk a következő generációnak. Ennek a lángnak a megőrzésében, átörökítésében vállalt példás szerepet Kele Lajos is, aki 1999-től nyugdíjba vonulásáig a járási hivatal főosztályvezetőjeként dolgozott. 2002-től 2013-ig önkormányzati képviselő. 2014-től napjainkig az egészségügyi és szociális bizottság tagja. Napjainkban sokat olvas, figyeli a falu fejlődését és mindig örömét leli, amikor 6 unokájával lehet.
2008-ban Tardoskedd Község Faludíjjal tüntette ki.

2018-ban, a felvidéki magyar közösség érdekérvényesítése érdekében végzett munkája, valamint Bonyhád és Tardoskedd testvértelepülési kapcsolatának létrejötte érdekében kifejtett szerepvállalása elismeréseként Bonyhád Város Önkormányzatának Képviselő-testülete pedig Perczel-díjat adományoz neki.