+
Bezárás Menü
0°C
2024. április 16.
Csongor, Joakim
Facebook Youtube Instagram
Bonyhád - Befektetőbarát település

Ügyfélfogadási rend változás
Videók

ÖSSZETARTOZUNK - TRIANON 100 FILM


A városi piac látványterve

A várost bemutató kisfilm
A várost bemutató kisfilm


Imázsfilm Tolna megyéről

„Lassan felszívódó, erős méreg”

– A kommunizmus olyan, mint egy lassan felszívódó, erős méreg. Évtizedek kellenek ahhoz, hogy végleg eltűnjön a társadalom szövetéből és a politikából egyaránt! – hangzott el a Kommunizmus Áldozatainak Emléknapja alkalmából tartott programon szerdán Bonyhádon.

Az Országzászlónál zajlott megemlékezésen a Himnusz eléneklését követően Bodai Barna, a Vörösmarty Színjátszó Kör tagja mondott verset, a koszorúzás és a Szózat eléneklését megelőzően pedig Szabó Tibor, a város alpolgármestere tért ki beszédében az évtizedekkel ezelőtt történt szörnyűségekre.

 

 

 

Szabó Tibor alpolgármester
megemlékező beszéde:
 
„Tisztelt Megemlékezők!
 
– Kísértet járja be Európát, a kommunizmus kísértete. Ezzel a mondattal kezdődött Karl Marx és Friedrich Engels Kommunista Kiáltvány című kis könyvecskéje, amely Párizsban jelent meg 1848 februárjában, szinte napokkal a februári forradalom előtt, amihez persze nem volt még köze, hisz az a forradalom még nem a kommunizmusról szólt.
Az emberiség történelme tele van erőszakos eseményekkel, tele van szenvedéssel, tele van erőszakos halállal. A XX. század politikai és katonai áldozatainak pontos számát, valószínűleg nem tudjuk meg soha. Az első világháború halottjainak számát 10 millióra becsülik, a második világháborúét 50-60 millióra, a kommunizmusét 100 millióra!
 
A kommunista diktátorok gyakorlatilag megsemmisítették a magántulajdont. A marxizmus ezt tekinti a történelemben a legfőbb rossz forrásának. A bolsevizmus pedig végre is hajtotta ennek megszüntetését úgy, hogy annak során nem ismert kíméletet.
A kommunista diktatúrák sajátossága, hogy békeidőben teremtenek háborús viszonyokat saját országukban, hogy ezzel igazolják rendkívüli intézkedéseiket. Az osztályharc élesedésének teóriája az elvi alapja ennek, amely Sztálin legismertebb, leggyakrabban hangoztatott elméleti tétele volt. A „belső harc” kulcskategóriája lett később is és máshol is a kommunista rendszereknek.
 
Magyarországon 1919-ben az elsők között jött létre néhány hónapra a proletárdiktatúra rendszere Kun Béla vezetésével a Magyarországi Tanácsköztársaság formájában. Jött, látott, győzött és aztán csúfosan megbukott,  mindezt 133 nap alatt. A politikai alapú bírósági ítéletek, valamint Szamuely Tibor, Korvin Ottó, Cserny József különítményese(közkeletű néven a Lenin-fiúk és más belügyes csoportok) leszámolásai, azaz a „vörös terror” közel 600 ember életét követelte.
A magyarországi kommunisták számára -akik pár ezren voltak - az újabb lehetőséget az 1944-45-ös esztendő hozta meg. Magyarország szovjet megszállása számukra új történelmi távlatot nyitott. A Magyar Kommunista Párt, amelynek vezetését a Moszkvából érkezett, Sztálin által kijelölt káderek vették kezükbe (Rákosi Mátyás, Gerő Ernő, Farkas Mihály, Révai József és Nagy Imre), azonnal megkezdték a hatalmi pozíciók kiépítését.
Eközben a kommunista módszereknek újabb, immár tízezres nagyságrendű magyar halottjai lettek. 1944 októberétől zajlott le a vérbosszú a Bácskában. 20 és 40.000 közöttire becsülik a Tito kommunistái által vezetett szerb partizánhadsereg kegyetlen módszerekkel végrehajtott megtorlásai zömmel magyar (illetve német) halálos áldozatainak a számát.
A szovjet csapatok pedig a „málenkij robot” = 'kis ingyen munka' címén máig tisztázatlan számú embertömeget hurcoltak el szovjet munkatáborokba 3 nap helyett 3 évre vagy még többre – vagy éppen örökre.
Kárpátaljáról, amelyet 1945 nyarán a Szovjetunióhoz csatoltak, minden 16 és 60 év közötti magyar férfit elhurcoltak - valahova a Szovjetunióba a szocializmust építeni.
 
 
Szabó Tibor, a város alpolgármestere idézte fel a történteket
(fotó: bonyhad.hu)
 
 
„A magyar kérdés vagonkérdés” – mondta Sztálin 1944-ben és mentek is a magyarokkal telt vagonok - valahova a Szovjetunióba.
A meghalt hadifoglyokat is figyelembe véve és a háború alatti ország területre számítva 330 ezerre tehető a szovjet táborokból haza nem térő halott magyarok száma. Itthon közben a magyar kommunisták – miután demokratikus úton nem tudtak hatalomra kerülni – 1946-47 fordulójától nálunk is megkezdték a valódi ellenségek felszámolását, amely akkor a demokratikus alternatívát jelentő Független Kisgazdapárt elleni immár nyílt támadást jelentette. Ennek jelképe 1947. február 25, Kovács Bélának, a Kisgazdapárt főtitkárának a szovjetek által történt letartóztatása. Kovács Bélát a magyar törvények alapján nem lehetett letartóztatni, ezért ezt a szovjetek „magukra vállalták”. Kovács Béla egy ideje már amúgy is szálka volt a szovjetek szemében. Ő volt az ugyanis, aki határozott és kemény kisgazda politikát szeretett volna, ellenezte a munkáspártoknak tett engedményeket és fel akarta tartóztatni a kommunisták további térnyerését. Kovács Bélát azonnal elhurcolták a Szovjetunióba, ahonnan nyolc év múlva jöhetett csak haza. Közben Magyarországon folytatódott a diktatúra kiépítése és tobzódása.
Intézményrendszere a szovjet példát követte, ezért 1947-49 során felszámolták a többpártrendszert. A Kisgazdapártot szétverték, a róla leszakadó pártokat betiltották, vagy ellehetetlenítették. A szociáldemokratákat „beolvasztották” a kommunista pártba, így jött létre a Magyar Dolgozók Pártja, mint egyedül működő párt 1949 és 1956 között.
Ezzel párhuzamosan kiépült a belügyi irányítás intézményrendszere is, amelynek élére 1948-49 során a Belügyminisztérium Államvédelmi Osztályából (ÁVO) hatósági szintre emelt Államvédelmi Hatóság az ÁVH került, Péter Gábor altábornagy parancsnoksága alatt.
Nálunk is létrejöttek az internálótáborok, munkatáborok, tízezreket telepítettek ki Budapestről osztály hovatartozás alapján vidékre, fizikai munkára és volt váci fegyház és fent, a Mátrában, a Csákánykő bányája alatt, a legkegyetlenebb tábor: Recsk.
Az osztályharc másik különleges falusi frontja volt a kulákok elleni harc. Lettek kulákok és lettek kuláklisták, amelyekre a falusi társadalom tehetősebb, szorgalma, kemény munkája, szakértelme révén több földet birtokló, tekintéllyel bíró tagjai kerültek rá. Az üldözéssel a kulákokat tönkretették, társadalmilag megsemmisítették. Hat év alatt ezt a réteget sikerült kiiktatni a falvak életéből, de ezzel együtt megkezdődött a hagyományos paraszti társadalom felbomlasztása is, amit a kollektivizálás tett teljessé.
Ez végül Kádár Jánosnak sikerült, az 1956-os forradalmat követő megtorlás csúcspontján.
1958-ban a forradalom miniszterelnöke Nagy Imre kivégzése után indította el a kollektivizálás újabb kísérletét és 1961-ben sikeresen be is fejezte azt. (Ez sem járt halálos áldozatok nélkül és ez már a Magyar Szocialista Munkáspárt, az MSZMP nevéhez fűződik.)
Ezzel Kádár János zárta le Magyarországon a kis- és középparaszti birtokok téeszesítésével a polgári magántulajdon felszámolását, amely a kommunista diktatúrák alapvető ismérve. Így semmisült meg hazánkban a polgári ethosz utolsó bástyája, a paraszti földtulajdon.
 
Végezetül még egy kérdésre keressünk választ: Túllépte-e a világ a kommunizmust? Nos, én úgy gondolom, hogy nem, lépte túl! Először is legalább 5 olyan ország van ma is, amely felvállalja kommunista voltát. Ebből 4-nek (Vietnam, Laosz, Észak-Korea, Kuba) az összesített lakosságszáma 126 millió felett van és növekszik. Az 5. kommunista országot pedig úgy hívják: Kínai Népköztársaság. Lakossága több mint 1,3 milliárd ember. Ráadásul a kommunista Kína a világgazdaság legdinamikusabban fejlődő nagyhatalma. És még valami: Kína és Észak-Korea atomhatalom!
„A legrosszabb a kommunizmusban az, ami utána jön.” Adam Michnik, az egykori lengyel demokratikus ellenzék egyik legmarkánsabb politikusa írta le ezt a mondatot a rendszerváltás idején. Sajnos Michniknek - bizonyos értelemben - igaza lett. A kommunizmus olyan, mint egy lassan felszívódó, erős méreg. Évtizedek kellenek ahhoz, hogy végleg eltűnjön a társadalom szövetéből és a politikából egyaránt!
Úgy gondolom, a 25 évvel ezelőtti – talán naiv - várakozásokhoz képest több időnek kell még eltelnie, hogy nyomtalanul eltűnjön az életünkből az, amit Marx és Engels úgy neveztek: a kommunizmus kísértete.
 
Köszönöm, hogy meghallgattak!”

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Vissza
E-ügyintézés
Eseménynaptár
Programajánló
További programok
Bonyhádi TermálfürdőBONYCOMFűtőmű Kft.Mezőföldvíz