Major Mátyás egykori igazgató emlékére állítottak emléktáblát

Az emléktábla-avató apropójául az szolgált, hogy az egykori bonyhádi Járási Művelődési Házat vezető Major Mátyás éppen száz esztendeje, 1914. szeptember 17-én született. Az intézmény akkori vezetője szervezőkészségével és ötletgazdagságával felpezsdítette a bonyhádi művelődési ház és ezáltal a lakosság életét.

Az avató ünnepségen Filóné Ferencz Ibolya ügyvivő alpolgármester mondott beszédet, melyből a megjelentek remek összefoglaló képet kaptak a volt intézményvezetőről. Major Mátyás lánya, Gyöngyi is részt vett családjával az ünnepségen, amelyet Elmauer József, a Bartók Béla zeneiskola igazgatója zongorajátékával és Hajnal Titanilla, a Vörösmarty Színjátszó Kör tagja szavalatával tett még ünnepélyesebbé.

Filóné Ferencz Ibolya ügyvivő alpolgármester beszéde:

„Kultúrát nem lehet örökölni. Az elődök kultúrája egykettőre elpárolog, ha minden nemzedék újra meg újra meg nem szerzi magának.”

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Kedves Emlékező Közönség!

Kodály Zoltán örök érvényű soraival köszöntöm Önöket, abból az alkalomból, hogy a mai napon kerek 100 esztendeje, 1914. szeptember 17-én született Major Mátyás. Ki volt Ő?  Mit lehet és érdemes tudni arról az emberről, aki 1954 nyarától igazgatóként vezette városunkban az akkori Járási Művelődési Házat.

Az én generációm számára már nem adódtak személyes élmények, emlékek Major Mátyással, ezért segítségemre elsősorban Kolta Laci bácsi Bonyhádi arcképek című kiadványa, valamint Steib Gyuri bácsi készülő lexikonja volt. Idézzük fel hát a gazdag életút legfontosabb állomásait. A dunaszekcsői népiskola után a Pécsi jezsuita gimnázium majd a püspöki tanítóképző következett, ahol 1937-ben tanítói képesítést, ezt követően 1939-ben a pécsi kántorképzőn kántori oklevelet szerzett. Kiskassa, Maráza, Nagymányok, Szakadát, Perkáta, Gyönk azok a községek ahol tanított és ahova összetartó, népes családja hűen követte. Hiszen időközben Csomor Arankával kötött házasságából két fiú- és két leánygyermeke született.

Kiskassán tanítóimunkája mellett színjátszó csoportot szervezett, németül és horvátul kántorkodott. Szakadáton a gazdakörben megszervezte a színjátszó csoportot, esténként ismeretterjesztő előadásokat tartott, tanfolyamokat rendezett. Gyönkön általános iskolai igazgató helyettesként latint, németet, biológiát tanított. Tanúságot tett hazafiúi elkötelezettségéről is, tagja volt az 1942-ben éppen Bonyhádról útnak induló „Hűséggel a Hazához” mozgalomnak.

1952-től két éven át a hőgyészi Apponyi kastélyban elhelyezett állami gyermekintézetben volt nevelő, mellékállásban pedig Hőgyész község kultúrházát vezette. Így érkezünk el 1954-ig, amikor a család Bonyhádra költözik, hiszen ekkor nevezték ki Major Mátyást a bonyhádi Járási Művelődési Ház igazgatójává. Ebben az időben az intézmény a Katolikus Kör államosított épületében működött. Major Mátyás közel másfél évtizedig állt az intézmény élén. Szervezőkészségével és ötletgazdaságával pezsgő életet varázsolt a Művelődési Házba. Gyermekfoglalkozásokat, bábszínházat, balett és zeneoktatást, irodalmi színpadot, ismeretterjesztő előadásokat, nyelviskolát, cigányklubot szervezett. Népszerűsítette a színházi estéket a Pécsi Nemzeti Színház, a Faluszínház, majd a Déryné Színház és a helyi műkedvelők rendszeres fellépésével. Szimfonikus zenekart és hangversenyeket hallgathatott a közönség. A művelődési ház rendszeresen képzőművész-, fotó-, bélyeggyűjtő kiállításoknak adott otthont. Mindezek ismeretében nem meglepő számunkra, hogy a kritikus szakemberek. „Páratlan szervező, népművelő-őstehetség” –ként nyilatkoztak róla. Major Mátyás 1967-től a hidasi, nyugdíjba vonulása után félállásban a mecseknádasdi művelődési házat vezette. Az előbbiben a székely, az utóbbiban a német hagyományok ápolását szorgalmazta.

A népművelés terén végzett munkásságáért háromszor a „Szocialista Kultúráért” kitüntetésben részesítették (1954, 1967, 1972), a „Kiváló Népművelő” címet 1973-ban kapta, 1987-ben a kaposvári Tanítóképző Főiskolán „Aranydiplomá”-t vehetett át. Halálakor Hidas község díszsírhelyet biztosított a számára.

Tisztelt Egybegyűltek! Kedves Vendégeink!

Hálás szívvel köszönöm Major Margitnak, vagy ha úgy jobban tetszik Gyöngyinek, hiszen mindenki így ismeri - hogy felhívta figyelmünket e jeles évfordulóra. Számomra is élmény volt készülni erre az alkalomra, hiszen lehetőséget teremtett olyan beszélgetésekre melyek felidézték a múltat, városunk egy olyan korszakát, melyben sok, közösségért tenni kész ember formálta az akkori kulturális életet, Major Mátyás mellett, például Szűcs Aladár, Rumi Ernő bácsi, Stekly Gyula bácsi, Tusi néni.

 És köszönöm, mindazoknak, akik jelenlétükkel megtisztelték Major Mátyás emlékét. Bízom benne, hogy mindannyiukban kellemes emlékek ébredtek a mai évforduló kapcsán.