Bonyhád legifjabb polgárait köszöntötte nagy örömmel Filóné Ferencz Ibolya szerdán. A város polgármestere az önkormányzat által 20...
Több kérdés is érkezett hozzánk, illetve a Bonycom Nkft.-hez azzal kapcsolatban, hogy lesz-e városi piac nagypénteken. A válasz ig...
Értesítjük önöket, hogy március 26-tól megkezdik városunkban a kátyúk javítását. A munkálatokat az önkormányzat megbízásából a KÉS...
A város vezetése és az önkormányzat valamennyi dolgozója tisztelettel emlékezik főorvos úrra. Őszinte részvétünk a családnak!...
Új bútorok kerültek a Bonyhádi Általános Iskolába és az intézményhez tartozó gimnáziumi részre. Bonyhád Város Önkormányzata és a T...
Tóth Lászlóné, az I-es számú, valamint Gűth Józsefné, a II-es számú krónikus belgyógyászati osztály ápolónője vehette át idén a Domokos-díjat a bonyhádi kórházban. Mindketten elkötelezett gyakorlói hivatásuknak.
- Barátnőim révén és a biztos állás reményében jelentkeztem 1994-ben a Balassa János Szakiskolába - emlékezett vissza Tóth Lászlóné, Ilcsi a pályaválasztása körülményeire. Hozzátette, úgy gondolták, hogy ápolónőkre mindig szükség lesz. Így 1997-ben általános ápolói és asszisztensi képesítést, majd '99-ben érettségit is szerzett. Tanulmányai közben is folyamatosan dolgozott, diákmunkás volt a szekszárdi húsiparnál, az Aliscavinnél, de dolgozott pizzériában, koktélbárban és még diszkóban is. Szerencséje volt, hogy sok területen próbálhatta ki magát, és mindenhol igyekezett a legjobban megállni a helyét. Nem volt ez másként az egészségügyben sem. Miután átvehette érettségi bizonyítványát, a megyei kórház kardiológiai osztályán kezdte el szakmai pályafutását, de 2000-ben már Bonyhádra költözött házassága miatt, majd két gyermeknek is életet adott. Kisebb fia 2 és fél éves korában kezdett el félállásban dolgozni az akkor még aktív belgyógyászati osztályon, amely 2011 óta krónikus osztályként működik. Időközben felnőtt-, majd geriátriai szakápolói képesítést is szerzett. Kiemelte, nem bánta meg döntését, nagyon szereti a munkáját. Bonyhádon sajátos környezetben dolgozhatnak, hiszen egy kisvárosról van szó, ahol szűkebb a betegek köre, egy idő után jól megismerik egymást. A munkában a legnagyobb támogatást tőlük kapják, az ő hálájuk, szeretetük tartja a lelket az ápolókban.
Gűth Józsefné, Amália már gyermekkorában eldöntötte, hogy ápolói pályára lép. Körülbelül 9-10 éves lehetett amikor édesanyját meg kellett operálni. A kórházi látogatások során csodálattal nézte, ahogy a nővérek sürögnek-forognak a betegek körül, segítenek nekik, és megtetszett neki ez a szakma. Amikor anyukájával is megosztotta terveit, ő azt mondta neki: gondolja meg választását, mert ez nem csak szakma, hanem hivatás is, amely egész embert kíván. Ezek a szavak azóta is sokszor eszébe jutottak. Később, amikor felvették az egészségügyi szakiskolába már nem volt kérdés, hogy merre visz az útja. Tanulmányait 1978-ban fejezte be, ekkor kezdett el dolgozni a bonyhádi kórház belgyógyászati osztályán. Első fia születése után egy évig otthon volt, aztán visszament dolgozni. Amikor gyermeke három éves lett, elvállalta a györei körzeti ápolónői munkát. Mivel anyósa és apósa is ápolásra szoruló beteg lett, kedvezőbb időbeosztású állást kellett keresnie, így került a helyi postahivatalba. A kitérő után 2002-ben térhetett vissza választott ápolói hivatásához. A sebészeti osztályon kezdett el dolgozni, ami mindig is az álma volt. Aztán a 2007-es átalakítással megszűnt az osztály, és így került a II. számú krónikus belgyógyászatra. Összesen 38 év munkaviszony van a háta mögött, és másfél év múlva nyugdíjba vonul. Ekkor is szeretné folytatni házigondozói tevékenységét, amit most főállású munkája mellett gyakorol. Mint elmondta, nem akarja teljesen elhagyni az egészségügy területét. Örömmel megy be a munkahelyére, azt csinálhatja amit szeret, segíthet, és nem utolsó sorban egy kimagaslóan jó csapatban teheti ezt.
Mindketten két fiú édesanyjai
Amáliának két nagy fia van, és egy hatéves kisfiú büszke nagymamája is. Szabadidejében szeret sportolni, számára az a kikapcsolódás ha ráállhat a futópadra, ugyanakkor szívesen kirándul a családjával.
Ilcsi szintén két fiú édesanyja. Az ő útjuk már most láthatóan más irányba visz majd, hiszen mindketten édesapjuk foglalkozása, a gazdálkodás iránt érdeklődnek. Nem is csoda, mivel beleszülettek a családi vállalkozásba. Szabadidejében szívesen kirándul, túrázik, de táncolni is szeret, így bálba is szívesen jár, ha van rá alkalma.
Domokos-díj
Tóth Lászlóné, az egyes számú krónikus belgyógyászati osztály ápolója, valamint Gűth Józsefné Amália, a kettes számú krónikus belgyógyászati osztály általános ápolója a Bonyhádi Kórház és Rendelőintézet Semmelweis-napi ünnepségén, illetve összdolgozói értekezletén vehette át elismerését. Domokos Sándor minden évben felajánl a kórház két egészségügyi szakdolgozójának 50-50 ezer forintot. Kiemelkedő tevékenysége elismeréseként az egyik személyt ő javasolja, a másikat pedig a kórház vezetősége.
Forrás: Tolnai Népújság/Hargitai Éva
Vissza