+
Bezárás Menü
0°C
2020. július 05.
Emese, Sarolta
Facebook Youtube Instagram
Bonyhád - Befektetőbarát település

#bonyhadosszetart - jótékonysági adománygyűjtés
Videók

ÖSSZETARTOZUNK - TRIANON 100 FILM


Filóné Ferencz Ibolya polgármester asszony összefoglalója a 2019-es évről

A várost bemutató kisfilm
A várost bemutató kisfilm


Imázsfilm Tolna megyéről

Október 23-i megemlékezés

Bonyhádon ünnepi Képviselő-testületi üléssel kezdődött az 1956-os forradalom és szabadságharc ünnepe alkalmából rendezett program.

Bonyhádon ünnepi Képviselő-testületi üléssel kezdődött az 1956-os forradalom és szabadságharc ünnepe alkalmából rendezett program. Az ülés keretében Filóné Ferencz Ibolya alpolgármester adta át a példaértékű teljesítményt nyújtó helyi sportolóknak, edzőknek járó Boros Dezső-díjat, melyet idén Rutkai Péter kosárlabdázó vehetett át. 17 órától a katolikus templomban ünnepi szentmisével folytatódott a program, majd fáklyás felvonulás és koszorúzás következett az ’56-os emléktáblánál. Az Iparos udvarnál Filóné Ferencz Ibolya alpolgármester mondott ünnepi beszédet. Ezt követően a Szabadság téren lévő ’56-os emléktáblánál a BONI Széchenyi István Általános Iskola Tagintézmény tanulói előadták ünnepi műsorukat. Az ünneplők megkoszorúzták az 1956-os Forradalom és Szabadságharc Emlékművét az Országzászlónál, végül Szakács Jenő és Domokos Piusz ’56-os bonyhádi hősök sírjánál gyújtottak gyertyát a katolikus temetőben. Az ünnepségen közreműködtek a Vörösmarty Színjátszó Kör tagjai és a Magyar Nemzetőrség.

 

Potápi Árpád János polgármester az október 23-i héten Kanadában tartózkodik, ahol az Országgyűlés Nemzeti összetartozás bizottsága elnökeként több városban is – Edmonton, Calgary, Torontó - ünnepi beszédet mondott az 1956-os forradalom és szabadságharc 56. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi megemlékezéseken.

 

 

 

 

Filóné Ferencz Ibolya alpolgármester ünnepi beszéde:

 

Tisztelt Ünneplő Közönség! Hölgyeim és Uraim!

Kedves Bonyhádiak!

 

 56 évvel ezelőtt október 23-án egy békés tüntetéssel veszi kezdetét az 1956-os forradalom. Ezen az őszön a magyar nép világtörténelmet írt. Fellázadt a zsarnokság ellen. Harcba szállt az idegen megszállókkal. Egy független és szabad Magyarországért.

A magyar csoda 12 napja!  

12 nap a történelemben egy pillanat töredéke csupán. De ez a 12 nap maga volt a csoda már megszületésében is, maga volt a csoda létezésében és halálában. Születésében, mert ott és akkor jött a világra, ahol, és amikor senki nem számított rá. Létezésében, mert azokban a napokban meg nyílt az ég és ember feletti erő győzte le a poklot. És halálában is csoda volt, mert bár jeltelen sírba, arccal föld felé fordítva, szögesdróttal összekötözve temették el, mégis feltámadt, itt van közöttünk ma is, és itt vannak mindazok, akik hitet tesznek mellette évről évre, újra és újra.

Az alatt a 12 nap alatt Budapest és a vidéki Magyarország világpolitikát formáló események helyszíne lett. És amikor az 56-os Budapestre és az egész Magyarországra gondolunk, akkor Debrecenre, Mosonmagyaróvárra, Győrre és Salgótarjánra éppúgy gondolunk, mint Kolozsvárra, Temesvárra és Erdélyre, ahol ugyancsak meghajtják a fejüket az áldozatok emléke előtt. Mert a magyar forradalmat Budapest mellett más városokban is ezrek és ezrek éltették, hogy aztán megbüntesse őket is a hatalom megfélemlítő ereje. És amikor az 56-os Budapestre és az egész országra gondolunk, akkor gondolnunk kell szülővárosunkra, otthonunkra, Bonyhádra is, az 56-os forradalom és szabadságharc bonyhádi szereplőire és eseményeire. Nekünk a hálás utódoknak az is feladatunk, hogy történelmünk nagyjai emlékének megőrzése mellett megemlékezzünk mindazokról, akik nem kaptak helyet a történelem tankönyvekben, de részt vettek az 56-os eseményekben, felvállalva ezzel minden következményt: félelmet, emigrációt, börtönbüntetést, halálos ítéletet.

 

Tisztelt Ünneplő Közönség!

 A bonyhádi történések megismerésében Steib György volt segítségemre Bonyhád 1956 című monográfiájával, mely 2001-ben jelent meg. Ezúton köszönöm meg őszinte hálával Gyuri bácsinak, és mindazoknak, akik vállalták a visszaemlékezést, hogy lehetővé tették számunkra, - akik nem élhettük át személyesen-, városunk történelmének egyik, ha nem a legnagyobb társadalmi demonstrációjának megismerését.

 A bonyhádi események térben és időben is kiterjedtek voltak, sok embert mozgattak meg. Megemlékezésemben csak arra van lehetőségem, hogy felidézzem a bonyhádi csoda 12 napját.

Október 23. kedd

A Bonyhádi Járási Pártbizottságon fiatalok részére nemzetközi eseményekről tartanak tájékoztatót. A meghívottak kritikus hangvétellel a belföldi állapotokat értékelik.

Október 24. szerda

A Sztálin- ma Szabadság – téren leverik a házszámtáblákat, a vörös csillagokat és a címer táblákat. Délután diákok 30-40 fős csoportja megkoszorúzza a katolikus templom előtt álló Perczel Mór emlékművet. Tiltakozásul a szovjet jelenlét és befolyás ellen e napon kezdték égetni az orosz tankönyveket az iskolák udvarán. Az egész járás területére elrendelik a szesztilalmat.

Október 25. csütörtök

A zománcgyárban a dolgozók kis csoportosulásokban tárgyalják az elmúlt napok eseményeit. A rádió 13 óra 5 perckor elhangzott felhívása nyomán, miszerint „Magyarok! Lobogózzátok ki a házakat, tűzzétek ki a nemzeti színű zászlót!” a város épületei zászlódíszbe öltöznek. A zománcgyárban Lenger Sándor a 45 méter magas kéményre is felviszi a nemzetiszínű zászlót, mely évekig ott lobogott, míg az időjárástól el nem enyészett. Délután diákok tüntetnek a Perczel emlékműnél, ahol Haber Dezső negyedikes gimnazista elszavalja a Nemzeti dalt. A zománcgyárba érkező hidasi bányászok a munka beszüntetésére szólítják fel a dolgozókat.

Október 26. péntek.

A zománcgyár dolgozói hidasi bányászokkal tüntetni indulnak, akikhez sorra csatlakoznak több munkahelyről, intézményektől. Este 6 órától a közgazdasági technikum és a gimnázium mintegy 150 diákja fáklyásmenettel áll a demonstráció mellé. A gyengén világított bonyhádi utcákon megrendítő látvány a hármas sorokban vonuló két szélén fáklyát tartó diákok csendes menete.

 

 

Október 27. szombat

A zománcgyárban a dolgozók már nem veszik fel a munkát. Megalakul a 70 fős ideiglenes munkástanács, elnökének Schlichtherle László lakatos csoportvezetőt választják. A cipőgyárban a 60 fős munkástanács élére Apaczeller István főművezető kerül. Az iskolákban kényszerszünidőt rendelnek el. Az este 7 órára meghirdetett tüntetésen már közel 4000 ember vesz részt. Két pécsi egyetemista az ávóval harcban álló bányászok és egyetemisták megsegítésére szólítja fel hangszórókon keresztül a tömeget. Szenvedélyes felhívásuknak azonban súlyos következménye lett. A felajzott emberek behatolva a rendőrségre felfegyverkeznek, majd 3 autóbusszal Komló irányába indulnak. Zobákpuszta térségében a karhatalom csapdájába futnak. A kialakult tűzharcban Szakács Jenő 16 éves tanuló, bonyhádi lakos egy karhatalmista lövésétől életét veszti. A golyó, amely a halálos sebet ejtette, keresztülhatolt vájártanulói igazolványán.

Október 28. vasárnap

Nyomasztó éjszaka nehezedett Bonyhádra a fegyverek szabadkézre kerülése után. Hajnalig tartó szórványos fegyverropogás hallatszott mindenünnen. Délelőtt a kihalt utcákon rendfenntartó járőrök és az elhurcolt fegyverek után kutató rendőrök és katonák cirkálnak. A zománcgyári kultúrotthon, ma iparos udvar, a hely ahol most állunk, ad helyt a nemzeti tanács megalakulásának. Elnöknek Schlichtherle Lászlót, a tanács titkárának Kováts Tibort választják. Feladatuk elsősorban a közrend fenntartása, a mezőgazdasági munkálatok folyamatos elvégzése, a nemzetőrség szervezése, a lakosság tájékoztatása.

Október 29. hétfő

A cipőgyárban leáll a termelés. Este megtartja első ülését a nemzeti tanács.

Október 30. kedd

A nemzetőrség járási parancsnokává Botta Rudolfot nevezik ki, aki előtt, a hátam mögött lévő udvarban, délelőtt 11 órakor a mintegy 200 fős nemzetőr egység leteszi az esküt. Nemzetőrnek lenni a diákok számára talán kaland volt, de a felnőttek számára nemzeti kötelesség, büszkeség. A bonyhádi gimnázium férfi tanárai kivétel nélkül egyénileg jelentkeztek a helyi nemzetőr szolgálatra.

Október 31. szerda

Az ezen a napon megjelenő napilapok a győztes forradalmat ünneplik.

 

November 1. csütörtök

Az üzemekben tart a sztrájk. A nemzeti tanács tagjai a járás falvait járva arról tájékozódnak rendben vannak-e az őszi vetések,van - e elegendő vetőmag. Ahol szűkében vannak, Bonyhádról juttatnak számukra.

November 2. péntek

A Győrben megalakult Dunántúli Nemzeti Tanács vezetőségével veszik fel a kapcsolatot a bonyhádi delegáltak. Mindenütt a távoli jövőt tervezik, nem tudhatják, hogy feladatuk elvégzéséhez már csak 1 nap áll rendelkezésükre.

November 3. szombat

Miközben a nemzeti tanács ülésezik, 50 szovjet harckocsi halad át a községen.

November 4. vasárnap

Nagy Imre miniszterelnök elhangzott utolsó rádiószózata után rendelkeznek a kint lévő fegyverek összegyűjtéséről. A nemzeti tanács esti ülésén feloszlatja önmagát.

 

Tisztelt Emlékező Közönség!

November 4-ét követően nem késlekedett a leszámolás a megtorlás sötét korszaka.Illyés Gyula szerint „a magánszorgalmú kutyák csaholása volt a legvisszataszítóbb jelenség.” A túllihegett és értelmetlen bosszú, amely a forradalom leverését követte. A bebörtönzött és megkínzott emberek több mint 20 ezren voltak, köztük számos nő és gyermek! A forradalomban való részvételért mintegy 400 embert végeztek ki. kettétört életpályák, segédmunkásként tengődődiplomások, x-es kategóriába sorolt diákok, üldözött egyházi személyek jellemezték az 56. utáni „konszolidáció” éveit. A forradalomban való aktív részvételért 24 bonyhádi lakos került bíróság elé. A jogerős ítéletek 1évtől 6 évig terjedő börtönbüntetések, vagyonelkobzások voltak.

E helyt kell megemlékeznünk a másik bonyhádi áldozatról, Domokos Piuszról, aki a forradalom idején, Budapesten dolgozott és állt be a vöröskeresztesek közé, menteni a sebesülteket. A halál mentés közben érte a 19 éves ifjút. És e helyt kell megemlékeznünk a 2006.október 23-án történt megmagyarázhatatlan rendőrségi brutalitásról, a véres tömegoszlatásról. A mi felelősségünk, hogy soha többé ne kerüljenek, ne kerülhessenek még a hatalom közelébe se mindazok, akiket e súlyos bűn terhel.

Wass Albert bujdosójával köszönöm meg megtisztelő figyelmüket:

 


"Rémségek éjszakáját
váltsad föl virradatra.
Az emberi világot
szebbre és igazabbra.

Hogy törvények közt az első
a szeretet legyen.
Üljön jóindulat
a kormányszékeken.

Az igazság előtt
hajoljon meg a fegyver
s élhessen szabadon
e földön minden ember."

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Vissza