Több fontos kérdésről is döntöttek Bonyhád vezetői a legutóbbi képviselői-testületi ülésen.
Bonyhád legifjabb polgárait köszöntötte nagy örömmel Filóné Ferencz Ibolya szerdán. A város polgármestere az önkormányzat által 20...
Több kérdés is érkezett hozzánk, illetve a Bonycom Nkft.-hez azzal kapcsolatban, hogy lesz-e városi piac nagypénteken. A válasz ig...
Értesítjük önöket, hogy március 26-tól megkezdik városunkban a kátyúk javítását. A munkálatokat az önkormányzat megbízásából a KÉS...
A város vezetése és az önkormányzat valamennyi dolgozója tisztelettel emlékezik főorvos úrra. Őszinte részvétünk a családnak!...
Lengyel Józsefné, Irénke néni 2018. március 14-én töltötte be életének 90. évét. Ez alkalomból Bonyhád város polgármestere, Filóné Ferecz Ibolya is tiszteletét tette a Szabadság utcai Idősek Otthonában, és együtt ünnepelt a szűk családdal, az Otthon lakóival és a dolgozókkal. A polgármester asszony virággal, ajándékcsomaggal köszöntötte Irénke nénit, majd átadta az emléklapot Orbán Viktor, miniszterelnök aláírásával. Az Otthon vezetője, Kiss-Kelemen Eszter felvágta a finom tortát és az összegyűlt társaság pedig lelkesen énekelte a „Boldog születésnapot” című dalt.
Irénke néni a köszöntőt követően mesélt az elmúlt 90 év emlékeiről.
1928. március 14-én született egy Lupény nevű erdélyi településen. A családja Déváról származott. Gyermekkorát jó emlékkel idézi fel. Sosem veszekedtek, mint ahogy ma sem szereti a vitát. A politikai helyzet következtében, 1946-ban a család Magyarországra települt át. Fájdalommal emlékszik vissza az utazás nehézségeire, a vagonokban eltöltött hosszú órákra, mikor ivóvizük is alig volt. Az áttelepüléssel először Nagymórágyra, majd Izménybe, végül Börzsönybe költöztek. A család kemény fizikai munkával kereste a kenyerét, földeket műveltek.
26 évesen ment hozzá első férjéhez, ki nagyon korán meghalt. A férje halála után vissza kellett költöznie szüleihez. Ez egy nagyon nehéz időszak volt az életében. A Zomácgyárban is dolgozott, majd a terményforgalmazóban vagonokat rakodott. Végül a Cipőgyárból ment nyugdíjba.
1960-ban ismét házasságot kötött. Férjével sokat utaztak, fürdőhelyekre jártak. Mikor férje megbetegedett, ő mellette állt, s haláláig gondozta.
A Gondozási Központba először, mint klubtag járt be, majd 2016 márciusától az Otthon lakójaként tölti mindennapjait. Kötődik az intézményhez, szeret itt lenni, biztonságban érzi magát. A dolgozókkal és a lakótársakkal nagyon jó kapcsolatot ápol. Boldogsággal tölti el, hogy unokahúga, Mariann, és annak férje, Imi rendszeresen látogatják. Szeretnék ez úton is Irénke néninek jó egészséget és boldogságot kívánni az elkövetkezendő esztendőkhöz.
Forrás: Zsókné Müller Natália
Vissza