+
Bezárás Menü
0°C
2020. augusztus 12.
Klára, Letícia
Facebook Youtube Instagram
Bonyhád - Befektetőbarát település

#bonyhadosszetart - jótékonysági adománygyűjtés
Videók

ÖSSZETARTOZUNK - TRIANON 100 FILM


Filóné Ferencz Ibolya polgármester asszony összefoglalója a 2019-es évről

A várost bemutató kisfilm
A várost bemutató kisfilm


Imázsfilm Tolna megyéről

Újabb elismerésben részesült Rónai Józsefné

Ünnepélyes keretek között adták át december 8-án, vasárnap 17 órakor az idei „PRO CULTURA MINORITATUM HUNGARIAE” (a magyarországi kisebbségek kultúrájáért) díjat. A rendezvényen a megjelenteket Doncsev András, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára köszöntötte. Idén Rónai Józsefné is a díjazottak között szerepelt. Terike néni 2010-ben az Ehrennadel in Gold díjat vehette át a Magyarországi Német Önkormányzatok Országos Gáláján.

Ünnepélyes keretek között adták át december 8-án, vasárnap 17 órakor az idei „PRO CULTURA MINORITATUM HUNGARIAE” (a magyarországi kisebbségek kultúrájáért) díjat. A rendezvényen a megjelenteket Doncsev András, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára köszöntötte. Idén Rónai Józsefné is a díjazottak között szerepelt. Terike néni 2010-ben az Ehrennadel in Gold díjat vehette át a Magyarországi Német Önkormányzatok Országos Gáláján.

 

Magyarország nemzeti kultúrája nem lenne teljes a területén élő, történelmében osztozó nemzetiségek kultúrái nélkül, a nemzetiségi kultúrákért tevékenyen cselekvő szakemberek és közösségek munkája pedig pótolhatatlan a kultúra kiteljesítésében.

A Nemzeti Művelődési Intézet jogelődje 2005-ben hozta létre a Kisebbségek Napjához kötődő ünnepi rendezvényét, a Nemzetiségi gálát, melynek fénypontja a „PRO CULTURA MINORITATUM HUNGARIAE” díj átadása.

A Nemzetiségek Napja alkalmából a Nemzeti Művelődési Intézet elismeréssel adózik a magyarországi nemzetiségek kulturális, művészeti területein kimagasló eredménnyel tevékenykedő személyeknek, intézményeknek, civil szervezeteknek.

Az elismeréssel egy bilobalevél, az összetartozás szimbólumát formázó emlékplakett és díszoklevél jár. 

Az elismerést olyan Magyarországon élő nemzetiséghez – bolgár, görög, horvát, lengyel, német, örmény, roma, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén, ukrán – tartozó személyek, szervezetek kaphatják, akik kiemelkedő tevékenységet végeztek a Magyarországon élő nemzetiségek körében az anyanyelvű kulturális örökség megtartásáért, fejlesztéséért, s tevékenységükkel hozzájárulnak a Kárpát-medence népeinek együttéléséhez.
A díjat a Nemzeti Művelődési Intézet főigazgatója adományozza.

 

 

 

Rónai Józsefné laudációja:

 

Rónai Józsefné, szül. Kiszler Teréz, 1943. december 25-én Cikón, német nemzetiségi családban látta meg a napvilágot. Jelenleg lányával és unokájával él Cikón a szülői házban.

Még gyerekként, családja körében tett szert a német népdal és az éneklés szeretetére és a mai napig sem tud éneklés nélkül élni.

Mottója a mai napig is „Az éneklés gyógyítja a lelket…”

Nagyon fontosnak tartja a zenét, ezért többször idéz Kodálytól is:

„A zene megszépíti az éneklő ember és mások lelkét is.”

A Pécsi Tanárképző Főiskolán tanult magyar, német és ének szakon. Főiskolai tanulmányait követően nyugdíjazásáig a bonyhádi Vörösmarty Mihály Általános Iskolában tanított, még lelkes fiatalként, a hatvanas évek végén segített lefektetni németoktatásának alapjait Bonyhádon. Ott volt, amikor 1971-ben bevezették a Vörösmarty Mihály Általános Iskolában a nemzetiségi oktatást. Fáradságos misszió volt, de megérte. Akkor is ott volt, amikor az 1986/1987-es tanévben bevezetésre került a két-tannyelvű nemzetiségi németoktatás. Az idő múlásával kiszélesedett a német oktatás. Már akkor is megpróbálta valamilyen úton a tananyagba becsempészni a népismeretet, néprajzot.

Így történhetett, hogy a némettanárnő a lelkes fiúkkal és lányokkal a helyi német klub rendezvényein - az idősebb generáció legnagyobb örömére – német népdalokat és gyermekjátékokat adott elő.

Később a diákokkal az édesanyja által gyűjtött betlehemest mutatták be Bonyhádon és környékén.

A nyolcvanas években diákjai a „Nyújtsd baráti jobbodat” vetélkedőn és a békéscsabai Nemzetiségi-Úttörőfesztiválon mutatták be tudásukat, ahol szintén nagy sikerük volt.

A Rolf Zukowski versenyre is benevezett tanulóival, ahol bemutatták a „Madárlakodalom” c. darabot, mellyel első helyezést értek el.

Tanárként 36 éven keresztül vezette a Vörösmarty Mihály Általános Iskola kórusát, kísérte azt külföldi utjaira. A Bonyhád és németországi testvérvárosai közötti kapcsolatok kiépítésében és ápolásában is segédkezet nyújtott. Később létrehozott egy német gyermekjáték és népdalszakkört is, ahol a gyerekek óriási lelkesedéssel állították színpadra a német nemzetiségi hagyományokat.

A nyolcvanas és kilencvenes években először, mint csoportvezető, majd mint táborvezető működött közre a Váraljai Német Nemzetiségi Olvasótáborban, ahol a gyerekek és fiatalok közelebbi ismeretséget köthettek a „sváb” hagyományokkal, ételekkel, táncokkal, dalokkal és versekkel.

Az ifjúsági kórus és a bonyhádi Városi Vegyes Kórus vezetése után átvette a Német Nemzetiségi Egyesület kórusának vezetését, amely 2013-ban lett 33 éves. Rónai Józsefné nagy hozzáértéssel és lelkesen állítja össze a dalcsokrokat, figyel az egységes hangzás elérésére, attól függetlenül, hogy népdalról, vagy templomi énekről van-e szó.

Szülőfalujában, Cikón hosszú éveken keresztül működött a vezetése alatt a német népdalkör, amely szoros kapcsolatot ápolt a környék kórusaival. Emellett a Kisdorogon 9 éve alakult német nemzetiségi kórust jelenleg is vezeti.

Együtteseivel rendszeresen közreműködik egyházi, egyházzenei rendezvényeken is (német mise Pécsett, a Német Nemzetiségi Egyházzene Ünnepe).

Már diákévei óta érdeklődik a honismeret, a népszokások, hagyományok iránt. Édesanyja helytörténeti jelentőségű könyvének készítésében is sokat segített (Ilona Kiszler: Bei uns in Cikó). Jelenleg egy népdalgyűjteményen dolgozik, hogy a környék dalai fennmaradjanak és elérhetőek legyenek az utókor számára.

Mint a Cikói Német Önkormányzat elnöke, a Tolna megyei Német Nemzetiségi Önkormányzatok Szövetségnek vezetőségi tagja, valamint a Magyarországi Német Ének-, Zene- és Tánckarok Országos Tanácsa (Landesrat der ungarndeutschen Chöre, Kapellen und Tanzgruppen) Egyházzenei Szekciójának alelnöke, kiválóan tudja hasznosítani gazdag tapasztalatait. Segítőkészsége példamutató.

 

Munkáját elismerték:

1994 Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztje (nemzetiségi tevékenységért)

1999 Merész Konrád-díj (Bonyhád város alapította - kiemelkedő pedagógiai és közéleti tevékenységért)

2000 A Tolna megyei németségért - Für das Ungarndeutschtum in der Tolnau

2007 Emléklap a honismereti mozgalomban végzett kiemelkedő munkáért

2007 Stefan-Kerner-Preis

2008 KÓTA-Díj nemzetiségi kategóriában, a 2007. évi munkájáért

2010 „Ehrennadel in Gold” – az Országos Német Önkormányzat legnagyobb kitüntetése

 

 

Laudatio:

 

Theresia Rónai, geb. Kiszler, erblickte wurde am 25. Dezember, 1943 in einer schwäbischen Familie in Cikó das Licht der Welt. Sie lebt mit ihrer Tochter und ihrer Enkelin auch heute noch im Elternhaus. Als kleines Kind lernte sie die deutschen Volkslieder kennen, bis heute kann sie ohne Gesang nicht leben.

Ihr Motto war und ist immer noch „Singen heilt die Seele…“

Sie hält die Musik für sehr wichtig, darum zitiert sie oft von Zoltán Kodály:

„Die Musik verschönert die Seele, die des singenden Menschen und auch die der anderen.“

An der Pädagogischen Hochschule in Pécs/Fünfkirchen erwarb sie ihr Diplom als Lehrerin für Deutsch, Ungarisch und Musik. Anschließend begann sie an der Mihály Vörösmarty Grundschule in Bonyhád/Bonnhard zu unterrichten, wo sie ganz bis zu ihrer Pensionierung tätig war. Noch als junge Pädagogin half sie mit, die Grundlagen des Deutschunterrichts in der Stadt zu setzen. Sie war dabei, als 1971 in der Mihály Vörösmarty Grundschule der deutsche Nationalitätenunterricht eingeführt wurde. Es war eine mühsame Mission, die sich jedoch gelohnt. hat

                Theresia Rónai war auch dabei, als im Schuljahr 1986-1987in der Vörösmarty Grundschule der zweisprachige Unterricht eingeführt wurde. Im Laufe der Zeit wurde der Deutschunterricht vielfältig. Sie versuchte schon damals in den Unterricht die Volkskunde mit einzubeziehen.

Sie gegründete auch einen Zirkel für schwäbische Volkslieder und Kinderspiele, wo die Kinder mit Herz und Seele Sitten und Bräuche kennen lernen konnten, und dann auf die Bühne gestellt haben.

                So kam es, dass die Deutschlehrerin mit den begeisterten Jungs und Mädchen bei Veranstaltungen des örtlichen Deutschklubs zur Freude der älteren Generation Volkslieder und Kinderspiele vorführten. Später hat Theresia Rónai auch mit den Schulkindern, das von ihrer Mutter gesammelte Christkindelspiel in der Umgebung von Bonnhard vorgetragen.

                In den achtziger Jahren stellten ihre Schüler ihr Können auch beim Wettbewerb „Reicht brüderlich die Hand“ unter Beweis. Sie beteiligten sich auch am Pionierfestival der Nationalitäten in Békéscsaba, wo sie auch großen Erfolg ernteten.

                Mit ihren Schülerinnen und Schülern nahm sie auch am Rolf Zukowski Wettbewerb teil, dazu studierten sie die „Vogelhochzeit“ ein holten sich damit sogar den 1. Platz.

                36 Jahre lang leitete Theresia Rónai den Kinderchor der Vörösmarty Grundschule, begleitet den Chor auch mehrmals nach Deutschland. Sie half aber auch tatkräftig der Kontaktaufnahme mit der deutschen Schule in Freiberg und mit Wernau, der Partnerstadt von Bonyhád/Bonnhard, mit. Sie nutzte jede Möglichkeit, die deutschen Sprachkenntnisse ihrer Schüler zu erweitern und zu vertiefen. Der Schüleraustauch mit dem Schullandheim in Bautzen und im Ferienlager erwies sich ebenfalls als ausgezeichnete Sprachübung.

In den achtziger und neunziger Jahren wirkte sie zuerst als Gruppenleiterin, dann auch als Lagerleiterin im deutschen Nationalitäten-Leselager in Váralja/Waroli mit, wo die Kinder und Jugendlichen nähere Bekanntschaft mit den Sitten der Ungarndeutschen, mit derenn Tänzen, Liedern, Gedichten und Speisen schließen konnten.

                Neben der Leitung vom Kinderchor der Vörösmarty Grundschule und des Gemischten Chors der Stadt Bonyhád/Bonnnhard übernahm Theresia Rónai auch die Leitung vom Chor des Deutschen Kulturvereins übernommen, der 2013 seinen 33. Geburtstag beging. Sorgfältig stellt sie Lieder zusammen, achtet sehr darauf, einen möglichst einheitlichen Klang zu erreichen. Egal ob es um Volkslieder, oder um Kirchenlieder geht.

In ihrem Heimatdorf Cikó steht sie ebenfalls seit Jahrzehnten an der Spitze eines ungarndeutschen Chores, darüber hinaus leitet sie auch den Chor in Kisdorog/Kleindorog. Diese Chöre singen oft in der deutschsprachigen Messe in Pécs/Fünfkirchen sowie bei sonstigen lokalen und landesweiten Veranstaltungen mit.

                Theresia Rónai interessiert sich seit ihren Studentenjahren für Sitten und Bräuche der Ungarndeutschen und für Landeskunde. Sie half ihrer Mutter bei der Zusammenstellung und dem Schreiben des Buch Bei uns in Cikó. Zurzeit arbeitet sie an einer Volksliedsammlung, die die Lieder der Umgebung beinhaltet, damit sie für die Nachkommen auch erhalten bleiben und erreichbar sind.

                Als Vorsitzende der Deutschen Selbstverwaltung in Cikó, Mitwirkende im Verband der Deutschen Selbstverwaltung des Komitates Tolnau und als Vizevorsitzende des Landesrates der ungarndeutschen Chöre, Kapellen und Tanzgruppen kann sie ihre Erfahrungen hervorragend nutzen und weitergeben. Ihre Hilfsbereitschaft ist beispielhaft.

 

Ihre Arbeit wurde anerkannt:

1994 Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztje (nemzetiségi tevékenységért)

1999 Merész Konrád-díj (Bonyhád város alapította - kiemelkedő pedagógiai és közéleti tevékenységért)

2000 A Tolna megyei németségért - Für das Ungarndeutschtum in der Tolnau

2007 Emléklap a honismereti mozgalomban végzett kiemelkedő munkáért

2007 Stefan-Kerner-Preis

2008 KÓTA-Díj nemzetiségi kategóriában, a 2007. évi munkájáért

2010 „Ehrennadel in Gold” – az Országos Német Önkormányzat legnagyobb kitüntetése

 

 

Vissza