Óvodások leszünk
Nagyjából három éves kor környékén megváltozik a kisgyermek élete, kilép a család szereto-óvó közegéből, órákra távol kerül legfontosabb kötelékétől, az édesanyjától, meg kell barátkoznia egy sor dologgal, amivel addigi léte során nem találkozott: mással és máshol játszik, mást és máshol eszik, más veszi ölbe és vigasztalja, ha baj van, egyszóval az alkalmazkodás nem éppen könnyu útját járja és még csak három éves…
Ugye Önök is átérzik ennek az életszakasznak a súlyát, hiszen legféltettebb kincsüket bízzák ránk abban a hitben és reményben, hogy minden jól alakul, gyermekük jól érzi magát majd a csoportjában, szeretik és törodnek vele, lesznek barátai, növekedik, érik, fejlodik és boldog, és mint szülo arra gondolhatnak, hogy jó helyre hozták csemetéjüket, minden rendben van.
Bonyhád város óvodái egy egységbe tartoznak, közösen gondolkodnak saját küldetésükrol, együtt készítették el helyi nevelési programjukat, mely a „Varázskapu” nevet kapta-már az elnevezés is sokat sejtet-, lépjenek be velünk együtt hát, osztozzunk minél több örömben, dolgozzunk együtt a kisgyermekért, aki óvodás!
A következo oldalakon olvashatnak arról, hogy az egyes tagóvodák miként gondolkodnak saját nevelomunkájukról, itt azonban szeretnénk közzétenni mindazt, ami a bonyhádi óvodák számára a legfontosabb, ami bennünket fémjelez, ami garancia a családok számára.
Azt szeretnénk elérni, hogy a gyermekek: - óvodai mindennapjai derusen és vidáman, játékkal, mozgással teljenek - elfogadó – támogató környezetben nevelodjenek, ez jelentse számunkra a biztonságot - testi – lelki egészségben, személyiségükben kiteljesedve éljenek saját közösségeikben (idézet a küldetésnyilatkozatból) Minden bizonnyal hallották már azt a megállapítást, kinyilatkoztatást, mely szerint „az óvodás gyermek alapveto tevékenysége a játék”. Kizárólag ezen alapulhat a mai magyar óvodapedagógia nevelési felfogása – így a sajátunk is. Szorosan követi ezt a mozgás, hiszen az óvodás gyermek a felnotthöz képest legalább ötszörös mozgásigénnyel és energiával rendelkezik.(Most már értik, hogy „miért nem képes nyugton maradni”, amikor mi már teljesen kifáradtunk.) A deru talán azt jelenti, hogy van egy benso mosoly, ami a biztonságérzettel, a szeretettel, a boldogsággal és a kiegyensúlyozottsággal függ össze.
A belso érés és a fejlodés bonyolult folyamatok, sokszor nem értjük, hanem érezzük, ami a másikban lejátszódik, minden mindennel összefügg, minden apró momentumnak jelentosége van, ez azt jelenti, hogy ébernek kell lennie annak, aki gyermeknevelésre vállalkozik, legyen az szülo vagy óvóno. És persze kitartónak, mert soha nincs vége.
Sok mindenrol kellene még itt írnunk, de a terjedelem határokat szab. Engedjenek meg e helyett egy kívánságlistát, reményeink szerint segíteni fog abban, hogy megérezzék, mi minden vár ránk az óvodás évek alatt.
Azt kívánjuk gyermekeiknek, hogy érezzék meg magukban az „Én”-t, az életenergiát, a hitet és önbizalmat, az önállóság szabadságát, a cselekvés örömét, a kreativitást, az önmegvalósítás erejét, a kötödést, a közösségbe tartozás érzelmi töltését, a tudás vágyát és hatalmát és végül azt, hogy képesek felismerni érzelmeiket, képesek szeretetet adni és elfogadni, tolerálni, tisztelni, megbecsülni, örülni és örömet okozni, szóval boldognak lenni.
Mire lesz szükség az óvodában?
Személyes holmikra: kényelmes benti cipô, ruhazsák a váltóruháknak, váltóruha az évszaknak megfelelôen, fésu, fogmosó pohár és fogkefe, ágynemu és pizsama, ivópohár, saját törölközô, tornazsák tornafelszereléssel
Amit még hozni kell: papírzsebkendôt, folyékony szappant, fogkrémet, szalvétát, WC papírt
Amit még kérhetnek: dossziét a rajzoknak, filckészletet a nagyobbaknak, valamint a helyi szokásoknak megfelelôen csoportpénzt vagy más egyebet
Mielôtt alaposan bevásárolnának, térjenek be az óvodába és beszéljék meg velünk a részleteket!
Néhány gondolat a beszoktatásról… Nem felejtettük el azokat az idôket, amikor saját gyermekeinket szoktattuk be az óvodába, így azt sem, hogy bennünket is értek meglepetések, akármit is terveztünk vagy képzeltünk el elôre. Nincsenek „receptek”, vannak viszont tapasztalatok, amikkel segíteni tudjuk egymást ebben a család és a kisgyermek számára legtöbbször nem könnyu élethelyzetben.
Amit feltétlenül tudni kell: anya és gyermeke egyaránt átéli az egymástól való elszakadás félelmét, a legfontosabb tehát ennek az enyhítése. Ugye magától értetôdô, hogy az, aki 3 évig szinte csak az anyukájával töltötte az idejét, alig látott más gyerekeket nehezebben fog leválni, mint az, akire már sokszor vigyáztak a mamák vagy más rokonok, barátok?!
Ha el tudjuk hitetni vele, hogy: soha senkit nem hagy el az anyukája, mindig mindenkit hazavisznek, hogy ugyanúgy szeretjük ôt, mint eddig, hogy jó dolog lesz barátokat találni és játszani egész nap, akkor nagyobb bizalommal indul neki az ismeretlennek.
Az a kicsi fél a legjobban és legtovább, aki látja félni és sírni a saját anyukáját… Tehát nem csak a csemeténket kell felkészíteni, hanem saját magunkat is! Olykor éppen arra van szükség, hogy az óvónéni elfogadtassa az édesanyával: itt az idô, jobb lenne menni.
Sok függ attól, hogy mihez van hozzászoktatva a kisgyermek, van, akinek elôre elmondják, hogy mi fog történni és ettôl fog megnyugodni, másoktól meg kicsit el kell szökni, hogy átéljék - nem dôlt össze a világ. Fontos, hogy ne érezze úgy, hogy meg akarnak szabadulni tôle!
Hogy mi legyen a megoldás, a felnôtteknek kell egymással, ôszinte bizalommal megbeszélni, és ugye nem dôl öszsze a világ, ha mégis változtatni kell, mert nem úgy reagált a gyerek, ahogy vártuk.
És még valami: elôfordul, hogy valaki úgy ragaszkodik valamelyik felnôtthöz az óvodában, hogy az már szinte fáj. Ne feledjék, ez olyan, mint amikor a kismajom kapaszkodik a muanyába – ha nincs ott az egyetlen, az igazi édesanya.
Útmutató, avagy rövid házirend a mindennapokhoz
1. Érkezés – napirend – távozás: Nyitástól 8.30-ig lehet akadálytalanul bejutni az épületbe, ezután a gyerekek biztonsága és a pedagógiai munka védelmében a bejáratokat zárjuk(a délutáni idôszakban természetesen újra nyitva vannak). Érkezéskor, távozáskor csak a legszükségesebbet beszéljék meg a felnôttekkel, hogy a munkájukra figyelhessenek. Tájékozódjanak a napirendrôl, ha nagyon korán érkeznek, célszeru enni adni a gyerekeknek. Vegyék figyelembe az óvodai tevékenységeket, öltöztessék gyermekeiket kényelmes, könnyen tisztán tartható ruhába. Tartsák be a nyitva tartási idôt.
2. Betegség – hiányzás Csak teljesen egészséges gyerekeket látunk szívesen, mindannyiunk érdekében. Kérjük, a megbetegedést jelezzék a csoportban is. A gyógyultaktól a viszszaérkezés elsô napján orvosi igazolást várunk! Akit háziorvosa hosszabb idôre eltanácsol, szintén kérjen igazolást. A családi ok miatti hiányzást is jelentsék be, és a formanyomtatványon igazolják. Nem betegség miatti hoszszabb távollétet csak az óvodavezetô engedélyezhet.
3. Kijelentkezés Az étkezéssel kapcsolatos ügyeiket személyesen, vagy telefonon, az 550-033- as telefonon a díjbeszedônél intézhetik el. Kérjük, a térítési díjakat folyó hónap 20-ig szíveskedjenek rendezni.
4. Szünetek, nevelés nélküli munkanapok Ezek idôpontját hirdetmény útján elôre közöljük, a szünetekben megfelelô számú igény esetén ügyeletet szervezünk, kérjük az aláíróíveken felelôsséggel nyilatkozzanak.
5. Egyéb, fontos tudnivalók Az óvodába behozott tárgyakért, játékeszközökért felelôsséget nem tudunk vállalni Kísérjék figyelemmel a csoporthirdetôkön olvasható információkat, problémáikkal forduljanak a csoportban dolgozó felnôttekhez. Olvassák el az intézmény alapdokumentumait (helyi nevelési program, házirend), éljenek jogaikkal, vegyenek tevékenyen részt az óvoda munkájában!
