A bukovinai székelyek betlehemes játéka, a csobányolás felkerült a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékére

Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változatOldal küldése ismerősnekOldal küldése ismerősnek

A Kulturális Örökség Napjai keretében szeptember 20-án adták át a kihirdetési dokumentumot, mellyel a csobányolás, a bukovinai székelyek betlehemes játéka hivatalosan felkerült a szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékére. A dokumentumot Csibi Krisztina, a Bukovinai Székelyek Országos Szövetségének elnöke vette át Halász Jánostól, az Emberi Erőforrások Fejlesztése Minisztérium Kulturális Államtitkárától Kőszegen, a Jurisics várban rendezett ünnepségen. A csobányolás mellett a jegyzékre került a tápéi gyékényszövés és a szatmár-beregi szilvalekvárfőzés hagyománya, a Duna magyarországi alsó szakaszának halászata és a kőszegi szőlő jövés ünnepe. A három napos rendezvényen a nemzeti jegyzéken szereplő tizennyolc elem Kőszeg főterén mutatkozott be kiállításokkal, kézműves foglalkozással.

A bukovinai székelyek betlehemes játéka, a csobányolás, a Krisztus születését megjelenítő dramatikus szokás, eredetileg házaló népi színjáték, melynek mára főként színpadon, iskolákban, szabadtéren, vagy akár templomokban és egyéb helyeken bemutatott változata terjed. A 10-12 szereplős játék résztvevői egy-két kivétellel mindenütt férfiak, fiúgyermekek. Míg régebben a házas emberek szokása volt, ma már főként a fiatalabb korosztály alkotja a csoportot, kiegészülve egy női kórussal, akik népviseletben kísérik a játékot. A vallásos jellege, adománygyűjtő és szórakoztató szerepe mellett az utóbbi évtizedekben a bukovinai székelységhez való tartozás kifejezése, a hagyományok éltetése a célja. A székelyföldi eredetű karácsonyi népszokást a Bukovinában eltöltött másfél évszázad, majd a rövid bácskai tartózkodás alatt, végül 1945 után a mai lakóhelyén, Tolna, Baranya, Bács-Kiskun és Pest megye településein is megtartotta a közösség, mely mára annak szimbólumává vált. Ahogy a betlehemes játékának, úgy a történetének középpontjában is a szálláskeresés áll, hiszen a hagyományokhoz való ragaszkodásukról, erős összetartozás-tudatukról ismert népcsoport kétszázötven éves történelme alatt többször kényszerült arra, hogy szülőföldjét, lakóhelyét elhagyva újabb és újabb vidékeken találjon otthonra.

 

Balról: Barabásné Fábián Elvira és Lőrincz Etel (elnökségi tagok, BSZOSZ), Fábián Gergely (tiszteletbeli elnök, BSZOSZ), Erdős Borbála (az Érdi Bukovinai Székely Népdalkör vezetője), Csibi Krisztina (elnök, BSZOSZ)

 

 

 

Dokumentum a csobányolás Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékére történt felvételéről:

CsatolmányMéret
dokumentum_a_csobanyolas_szellemi_kulturalis_orokseg_nemzeti_jegyzekere_tortent_felvetelerol.pdf442.07 kB