Múzeum

Nyomtatóbarát változatOldal küldése ismerősnek

VÖLGYSÉGI MÚZEUM

cím: 7150, Bonyhád Szabadság tér 2.
igazgató: Szőts Zoltán
Telefon: 74/451-342
internet: http://www.volgysegimuzeum.atw.hu/
e-mail:vmbony@tolna.net

A hagyományos programok tárlatvezetés, előadás, múzeumbaráti kör mellett könyvbemutatók, vándorkiállítások, és a kézműves foglalkozások is színesítik a programajánlatot. Buzás Boldizsárné múzeumpedagógus, évek óta tart kézműves foglalkozásokat, természetes és más anyagok felhasználásával. A "Régi magyar mesterségek, régi remekek", kézműves bemutató sorozatunk 2001-ben a honfoglaláskori mesterségeket mutatta be. A helytörténeti és néprajzi szakkönyvtár nyitvatartási időben minden Völgységet kutató szakember és érdeklődő előtt nyitva áll.

A "Völgység történet és néprajza a 18. századtól a 20. század közepéig" című állandó kiállítás 1987-ben kézült el a Wosinsky Mór Múzeum szakembereinek kivitelezésében.
A tárlat a feudális korsak helyi mezőgazdaságára jellemző intenzív növényi kultúrákat- kapás és takarmánynövények, gabona, sőlő és dohánytermesztés, olajos magvak termesztése- és az istállózó állattartást a munkafolyamatok, és eszközök segítségével mutatja be. A 18. sz. közepén céhekbe tömörülő kisipart a kádár és kötélverő műhely képviseli. Az 1782-ben mezővárosi rangot szerző Bonyhád vásártartási jogát Ferenc császár itt látható eredeti oklevélben erősítette meg. A tőkés korszak kisiparából itt Johan Reinwald bognár, Joseph Bandel borbély műhelye és Karl Deckert kékfestő néhány tárgya látható.
A reformkori szoba berendezése a Perczel családé. Nagy romantikus költőnk Vörösmarty Mihály többévi bonyhádi tartózkodásának emlékét is őrzi. Tanítványa Perczel Mór, tábornoki atillája a kiállítás értékes darabjai közé tartozik.
A jobbágyfelszabadítás utáni agrárforradalom legkézelfoghatóbb eredményét, az eszköz és szerkezetváltást a bonyhádi tájfajta marha kialakulását ragadja meg a tárlat. Dióhéjba összegzi a közlekedés és a hitelélet alakulását, kis szatócsbolttal a vendéglátást.
Fotósor, edények, zománctáblák, iratok az első völgységi gyárat, a Perczel Béla alapította zománcgyárat állítják elénk. Ízelítőt kapunk a gyáripart alapozó mecseki szénbányászat rekvizítumaiból is. Itt láthatjuk a 20-as évek kézművesipari technikáját és két ipari műemlék gépet a Bonyhádi Cipőgyár múltjából.
A nemesi-úri világot reprezentálja Perczel József neorokokó szalonja. Az első világháborútól a trianoni döntésig terjedő korszak bemutatásával párhuzamos a török hódoltságot átvészelő magyarság néprajza.
A völgységi etnikumok ismertetése egy német szoba, berendezéssel és viseletekkel folytatódik. A vitrinek politikatörténeti anyaga a második világháborút és az azt követő népmozgásokat láttatják, a bonyhádi zsidóság tragédiájáig és németek tragikus kitelepítéséig terjedően.
A bukovinai székely lakószoba dísze a "Székely Kálvária" székely fafaragó mesterek alkotása, egy jellegzetes magyar etnikai csoport születését és sorsát meséli el madéfalvi véres vízkereszttől a bácskai letelepítésig. Nincs bukovinai első szoba vetett ágy nélkül.
A vitrinek a népesedési forgószél véltozásait láttatják: Németek kitelepítését, székelyek, felvidéki, alföldi, délvidéki magyarok letelepítését.