+
Bezárás Menü
0°C
2019. július 22.
Magdolna, Magda
Bonyhád - Befektetőbarát település

ORSZÁGOS SVÁB SZÉPSÉGVERSENY JELENTKEZÉS
Videók

A Bonyhádi Termálfürdő nyári programkínálata

Bonyhád járási foglalkoztatási paktum – TOP-5.1.2-15-TL1-2016-00001


Filóné Ferencz Ibolya polgármester asszony összefoglalója a 2018-as évről

A várost bemutató kisfilm
A várost bemutató kisfilm


Imázsfilm Tolna megyéről

Bonyhád „A Perczelek városa”

A folyamatosan bővülő Perczel család a Bonyhád környéki uradalom tulajdonosaként lett ismert.

Perczel Mór

A Perczel család első ismert őse Hans Perzl a XVI. század közepe táján került a Királyi Magyarországra. Hans Perzl unokája, Perczel Tamás I. Lipót királytól 1697 májusában magyar nemesi címeres oklevelet kapott.

Az ő unokája, Perczel József a Tolna megyei Perczelek ősatyja. A Veszprémben született Perczel-fiú 1727-ben kapott megbízást a vármegye régi számadásainak felülvizsgálatára. 1732-től a vármegye aljegyzője, majd jegyzője, később első alispánja lett.

1727-ben vette feleségül Gyulai Gaál Katalint, 41 évig tartó frigyükből 16 gyermekük született. A folyamatosan bővülő Perczel család a Bonyhád környéki uradalom tulajdonosaként lett ismert.

Gyermekeik és leszármazottaik közül több tucatnyian gazdagították tevékenységükkel nemzetünket, akiknek tevékenysége elválaszthatatlanul egybeforrt Tolna és Baranya vármegyék XVIII-XX. századi történetével. Megtalálhatók közöttük a királyhű-konzervatív, a liberális, és a republikánus szemléletű politikusok jeles képviselői egyaránt.

Sokan közülük a rendi országgyűlésben megyei követként, majd később a polgárok által választott képviselőként jutottak el a fővárosba, az ország házába.

Számos sikert értek el a katonai pályán is. A tábornokok és főtisztek közül Mór az 1848/49-es forradalom és szabadságharc legismertebb vezetői közé tartozik. Testvére, Miklós pedig száműzetése éveiben, ezredesként Amerikában Észak-Dél háborújában szerzett dicsőséget a Perczel névnek.

Perczel ház
perczel kastély

A XX. és XXI. századi történelmünkben is letették névjegyüket a család tagjai: a budapesti közlekedés szervező-irányító vezetőjeként, a század eleji szövetkezeti mozgalom kiterjesztőjeként, a máig működő zománcgyár alapító vállalkozójaként. A 100 esztendeje elhunyt Perczel Dezső 1887-től 1906-ig, majd 1910 és 1913 között – haláláig – országgyűlési képviselő volt. Mindvégig a bonyhádi kerületet képviselte szabadelvű párti politikusként. 1895-ben belügyminiszterré nevezték ki a Bánffy-kormányban, majd 1899-ben a képviselőház elnökének választották. Ezt a tisztséget először 1901-ig, majd 1903 és 1905 között látta el. Perczel Bertalan gazdasági tanulmányokat folytatott, a II. világháborúban többször bevonultatták, majd zászlóssá léptették elő.

1948-ban, 33 évesen tért vissza Bonyhádra, s egészen haláláig (2007) kántori szolgálatot teljesített.

2011-ben Perczel András (1959-) kapta a magyar tudomány legrangosabb, 100 ezer eurós pénzdíjjal járó elismerését, a Bolyai-díjat. A kutató, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, az ELTE Természettudományi Kara Szerves Kémiai tanszékének egyetemi tanára a fehérjék és építőköveik szerkezetét, mozgékonyságát és kölcsönhatásait kutatja, vegyész és biológus hallgatókat, valamint doktorjelölteket oktat.

A két évszázadon át a Bonyhádhoz és környékéhez kötődő nagy család tagjait a mindennapok és a történelem viharai messze sodorták ősi fészküktől. Az általuk emelt, fél tucatnál több kastélyban és lakóépületben ma egyetlen Perczel sem lakik. Az utódok hazánk különböző vidékein, vagy külföldön élnek.

Egykori kastélyaik egyikében ma a Solymár Imre Városi Könyvtár működik. A város több utcája viseli a Perczel család tagjainak nevét.

Perczel Dezső
Perczelek
Perczel kastély



Vissza