+
Bezárás Menü
0°C
2019. július 17.
Endre, Elek, Dzsesszika
Bonyhád - Befektetőbarát település

ORSZÁGOS SVÁB SZÉPSÉGVERSENY JELENTKEZÉS
Videók

A Bonyhádi Termálfürdő nyári programkínálata

Bonyhád járási foglalkoztatási paktum – TOP-5.1.2-15-TL1-2016-00001


Filóné Ferencz Ibolya polgármester asszony összefoglalója a 2018-as évről

A várost bemutató kisfilm
A várost bemutató kisfilm


Imázsfilm Tolna megyéről

Kultúrák találkozása

A Völgységben élő népcsoportok adják a térség jellegzetes, sokszínű arculatát.

A németek, a bukovinai székelyek és a felvidéki magyarok népi kultúráját ma is őrzik az itt élő lakosok és a néprajzzal foglalkozó szakemberek, nagy figyelmet fordítva a hagyományőrzésre, az értékek ápolására.

„Ehhez hasonló, „etnikai sokszínűséget”, sok, különböző eredetű, felekezetű és nyelvű népcsoport együttélését nemigen találunk Európában vidéken, falvakban, legfeljebb a nagyvárosokban, ott is inkább újabban, a „globalizáció” hatásaként a 20. század végén és napjainkra. A részben kényszerű, részben önkéntes telepítések következtében kialakult népesség különböző rétegei eltérő „stratégiát”, értékrendet dolgoztak ki, mely sokáig, de egyre halványuló mértékben meghatározta az egyes emberek, családok életmódját. (Andrásfalvy Bertalan: A völgységi magyar és német értékrend összehasonlítása. In: Kultúrák találkozása a Völgységben. V. Völgységi Konferencia, Bonyhád, 2011.)

németek

A németek a török kiűzését követően több hullámban érkeztek a Völgységbe. A 18. század elejétől folyamatosan népesítették be ezt a térséget, mely az 1740-es évekre szinte teljesen németajkúvá vált. A megye középső részén, így a Völgység területén, a lakosság többségét a különböző német tartományokból érkező telepesek alkották. Vallási, nyelvjárási, kulturális szempontból nem beszélhetünk egységes népcsoportról. A völgyekkel szabdalt, kedvezőtlen területen rövid idő alatt virágzó gazdaságot, rendezett falvakat, német nyelvű kultúrát hoztak létre.

1994-től folyamatosan működik nemzetiségi önkormányzatuk Bonyhádon, amelynek 2003 óta a Városháza épülete ad otthont. A német nemzetiségi kultúra, a hagyományok ápolása és őrzése fontos a városban élők számára. 1987-ben alakult a Kränzlein Néptánc Egyesület, 4 korosztályban közel 100 gyermek és fiatal táncol náluk. A Német Nemzetiségi Kulturális Egyesület 1990-ben jött létre. A német tájszobát (Heimatstube) a Magyarországi Németek Házában (7150 Bonyhád, Rákóczi u. 74., tel.: 74/483-654) lehet megtekinteni.

németek
németek

A Bácskába telepített és onnan a háború elől menekülő bukovinai székelyek 1945 tavaszán érkeztek Bonyhádra és környékére, ma emellett Baranya és Bács-Kiskun megyék egyes falvaiban, valamint Érden is élnek családok. Sajátos színfoltot alkotnak Magyarország kulturális arculatában. Archaikus népi kultúrájukkal, a hagyományokhoz való ragaszkodásukkal kiemelkednek a környező népcsoportok közül. A huszadik század második felében közel tizennégyezer főt számláló közösség ma is számon tartja történeti múltját, a megmaradt értékeit. Az ország határain belül és kívül negyvenegy hagyományőrző egyesületük, nagyrészük néptánccsoport és népdalkör – Bonyhádon 1989 óta Bonyhádi Székely Kör és 1996-tól a Völgység Néptánc Egyesület – működik. Az egyesületeket a bonyhádi székhellyel működő Bukovinai Székelyek Országos Szövetsége fogja össze. A szövetség, 2013-ban a csobányolást, a bukovinai székelyek betlehemes játékát – a Krisztus születését megjelenítő dramatikus szokást – a szellemi kulturális örökség nemzeti listájára jelölte. A „Bukovinai Találkozások" Nemzetközi Folklórfesztivál a térség legnagyobb, évente életre hívott hagyományőrző rendezvénye.

Irodájuk, tájszobájuk a Székely Házban (7150 Bonyhád, Dózsa György u. 29., tel.: 74/450-369, www.bukovina.hu) található.

székelyek
székelyek
székelyek
székelyek
Felvidéki magyarok A csehszlovák-magyar lakosságcsere következtében 1947 és 1948 között mintegy huszonháromezer felvidéki magyar család érkezett Magyarországra, hatszáznyolcvan család, közel háromezer fő Bonyhád környékére. Huszonkét völgységi településen az akkori Csehszlovákia harminchárom községének magyar lakói találtak otthonra. Az egy-egy faluba hat-nyolc helyről érkező családok tagjainak nagy erőfeszítések árán sikerült beilleszkedniük. Megszakadtak családi, rokoni és baráti kapcsolataik, elvesztették addigi közösségüket, otthonaikat, szülőföldjüket. Az itt élő bukovinai székelyek és a svábság mellett népi kultúrájuk feltárása, feldolgozása háttérbe szorult. Ennek elsődleges oka nyilvánvalóan széttagolódásuk. Mára már kialakult részükről a hagyományaik megőrzésére irányuló igény. 1998-ban avattak emléktáblát a Völgységi Múzeum épületénél, népdalkörük 10 éve működik.
Felvidéki magyarok

A városban kb. nyolcszázan tartoznak a cigány etnikai kisebbséghez. A Cigány Kisebbségi Önkormányzat irodája 2003-tól a Városháza épületében működik. Egyesületük, a Bonyhádi Független Roma Egyesület 2003-ban alapította meg a Csillagos Ég Tánccsoport hagyományőrző együttest, ímely csoport ma már a Mórágyi Roma Egyesület égisze alatt működik.

Vissza